Szamárlétra

Csaknem négy évvel (jövő májusban lesz négy éve) ezelőtt lépett hatályba a közigazgatási bírság, vagy ha úgy tetszik, az objektív felelősség. Idén, május elsején lépett hatályba a módosítása, mely most már nem százalékban határozza meg a sebességtúllépést, hanem számszerűsítve van. A közigazgatási bírsággal a 410/2007. Kormány rendelet foglalkozik, annak is az 1. számú melléklete tartalmazza ezeket a számokat, amiket az előbb említettem.

A jogszabály melléklete szerint akkor számíthat valaki közigazgatási bírságra, ha például lakott területen belül, 50 km/h sebességkorlátozás esetén a sebességet 15 km/h-val túllépi. Tehát ha valaki 65 km/h sebességgel közlekedik lakott területen belül, ahol a sebességkorlátozás 50 km/h, akkor elméletben 30.000 forint összegű közigazgatási bírságra számíthat. Azért írtam azt, hogy elméletben, ugyanis a rendőrség a mérőműszer esetleges pontatlansága miatt 3% a hibahatárt számol, így a tényleges sebességmérés 50 km/h sebességkorlátozás esetén 67-68 km/h, tehát ha valaki ilyen sebességgel “szalad bele” a tarffiba, akkor 30.000 forintnyi közigazgatási bírságot várjon a postán. Most jön a kérdés, hogy akkor 65 km/h-val nyugodtan lehet közlekedni, hiszen csak 67-68-tól mérnek a rendőrök? A válaszom nem. Ugyanis 50 km/h-tól 67-68 km/h-ig a rendőr a helyszínen intézkedni köteles, így az intézkedésének vége figyelmeztetés, helyszíni bírság lehet. A helyszíni bírság 3.000 forinttól 20.000 forintig terjedhet. Itt azt szeretném megemlíteni, hogy körülbelül 63-65 km/h sebességig büntetőpont nélkül megússza az illető, viszont 65-68 km/h esetén már 3 büntetőpontra lehet számítani.

Mint ahogy a poszt címében is jeleztem, ezen írás csak a sebességtúllépést tárgyalja. Nem csak a sebességtúllépés tartozik a közigazgatási bírság (objektív felelősség) hatálya alá, hanem más szabálysértések is.

Manapság egyre több gépjármű kerül úgy ki a gyárakból, hogy abban a hagyományos halogén izzók helyett, úgynevezett xenon izzókkal (gázkisülésű izzólámpák) vannak ellátva. Több gépkocsi tulajdonos dönt úgy, hogy a gépkocsijába gyárilag beszerelt halogén izzót átalakítja/kicseréli xenon izzókra.

Sok gépkocsivezető panaszkodik arra, hogy a xenon izzókkal felszerelt gépkocsik fénye rendkívül zavaró, vakító. Ez sajnos nagyon balesetveszélyes, hiszen akár néhány másodpercre is elvakíthatja a szembe közlekedő járművezetőt, ami be nem látható következményekhez vezethet. Természetesen mindkét fajta izzók (mind a xenon, mind a halogén) megfelelő beállítása szükséges. De miért vakít jobban (vagy miért tűnik vakítónak) egy xenon izzó, ugyanolyan gépjárművek esetében, ugyanolyan beállítások mellett?

A xenon izzónak nagyobb a kibocsátott fényereje, a megvilágítási területe jóval nagyobb, a megvilágított útszakaszon a fény eloszlása a szokásostól, hagyományostól eltér, a kibocsátott fény színhőmérséklete eltérő. A xenon izzók vakítása magyarázható továbbá azzal, hogy a H1-es izzó halogénfényszóró megvilágítási értéke 0,4 lux, a fénykéve szélessége 60 méter távolságban 36 méter. Xenon izzó esetében a fényszóró megvilágítási értéke 1,0 lux, a fénykéve szélessége 60 méter távolságban 68 méter.

Ezekből látható, hogy a xenon izzó alkalmazása sokkal előnyösebb a halogénizzóval szemben, hiszen a nappali fényhez közelebb álló színhőmérsékletű fényt használ, valamint a bevilágított útszakasz hossza nagyobb.

A fentieket figyelembe véve a xenon izzónál sokkal kényesebben kell kezelni a fényszóró megfelelő beállítását. Ezért szükséges az automatikus fényszóró magasságállítás, valamint az automatikus fényszórómosás. Mint a napokban megtudtam, a fényszórómosás azért szükséges, hogy a fényszóró búrára rászáradt quartz szemcséket törli le, amik a kibocsátott fényt megtörik.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság által kibocsátott tájékoztató szerint a xenon izzók (lámpák) által kibocsátott fényerő nagysága közlekedésbiztonsági szempontból különösen veszélyes vakítást okoz.

Mely jogszabályok írják elő a világító berendezéssel kapcsolatos előírásokat?

Elsősorban a 6/1990. KöHÉM rendelet 37. § (4) bekezdése szerint "A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni."

A HCR, HC, HR, és egyéb jelzésű fényszórókban csak halogén izzók (H1, H2, H3, stb.) használhatóak, mivel e fényszórók csak a típusra előírt izzókkal képesek maradéktalanul teljesíteni a megvilágításra vonatkozó követelményeket.

Ugyancsak a 6/1999. KöHÉM (MR.) rendelet tartalmazza a következőket, mégpedig a 38. § (3) bekezdése, mely szerint: "A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni."

Ugyancsak ennek a rendeletnek az 1., és 2. számú melléklete tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság területén mely ENSZ-EGB előírások vannak elfogadva:

A következő jogszabály, ami vonatkozik az izzókra, az az 5/1990. KöHÉM rendelet, mely a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szól, annak is a 16. § (6) bekezdése, mely szerint “Nem engedélyezhető a jármű olyan átalakítása, amely az MR. Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi.”

Tehát ha valaki utólagosan szereli/szerelteti be a xenon izzókat, akkor automatikus fényszóró magasságállítással, valamint automatikus fényszórómosó berendezéssel kell rendelkezni a gépjárműnek. Ha ezen feltételek nincsenek meg, akkor nem engedélyezhető a jármű átalakítása, ami egy esetleges műszaki vizsga elvégzésekor alkalmatlan minősítést jelenthet.

Azt még szeretném elmondani, hogy egyre beváltabb az a gyakorlat, mely szerint a gépjármű kereskedések új járművek átvétele esetén felajánlják a vevők részére, hogy egy kisebb plusz költség kifizetésekor nagyobb fényerejű, jobb megvilágítást biztosító világítóberendezéssel (xenon izzókkal) látják el az új járművet. Adott esetben az ilyen átalakítás jogilag a garancia részleges megvonásával járhat, annak ellenére, hogy azt márkaszervizben végezték.

Egy közúti közlekedési baleset senkinek sem hiányzik, az senkinek sem jó. De ha már megtörtént a baj, akkor mit kell tenni, hívni kell rendőrt a helyszínre?

A kérdésre a választ két részre szeretném bontani, hiszen el kell különítenünk egymástól az anyagi káros közlekedési balesetet, és a személyi sérüléses balesetet. Az elsőnél, mint a neve is takarja, “csak” anyagi kár keletkezik, a másodiknál a balesetben részt vevő személy valamelyike, esetleg minden résztvevője személyi sérülést szenved (8 napon belül gyógyuló, 8 napon túl gyógyuló).

Kezdeném a személyi sérüléses közlekedési balesetnél. Ebben az esetben, amikor a balesetben valaki megsérül köteles rendőrt hívni a helyszínre, hiszen azt a KRESZ (1/1975. KPM-BM együttes rendelet) 58. § (2) bekezdése is előírja. Tehát ez nem lehetőség, hanem kötelesség. Többször elő szokott fordulni az életben, hogy egy-egy kisebb közlekedési balesetnél a résztvevők rendőr kihívása nélkül megegyeznek, holott valamelyikőjük megsérült. Ez lehetséges, hogy jó megoldásnak tűnik, hogy a hatóság tudomására hozása nélkül az okozó eltusolja az ügyet. Sajnos ez némi (elég sok) kockázatot rejt magában. Hiszen ha nem látható külsérelmi nyom, attól még belső sérülés lehet (belső vérzés, koponyasérülés, stb.). Amennyiben ilyen baleset részese valaki, az mindenképpen hívjon rendőrt a helyszínre, ugyanis a helyszíni nyomok még rögzíthetőek, a felek még tisztán emlékeznek mindenre.

Anyagi káros közlekedési balesetnél nem kell minden esetben rendőrt hívni a helyszínre. Csak akkor kell, ha a felek valamelyike a felelősségét vitatja. Ha az okozó egyértelműen elismeri a felelősségét, akkor egy európai kárbejelentő lapot kell kitölteni. Természetesen azért nem árt elsőnek leellenőrizni, hogy mindenki rendelkezik -e kötelező felelősség biztosítással (ha valaki nem rendelkezik, akkor rendőrt kell hívni.). Az okozó fél az A résznél, a vétlen (részes) pedig a B résznél töltse ki nyomtatványt. Nagyon fontos, hogy pontosan legyen kitöltve ez a bejelentő lap, hiszen a későbbi kellemetlenségeket, félreértéseket elkerülhetjük. A kárbejelentő lap legalján van egy megjegyzés rovat, ahova az okozónak be kell írnia saját kezűleg, hogy “a baleset okozásáért a felelősségemet elismerem”, majd alá kell írni. Amennyiben mindkét fél aláírta, utoljára ellenőrizzük le az adatok helyességét, majd az eredeti példány a vétlennél marad, a másolat pedig az okozónál. Ezzel a bejelentő lappal lehet menni a biztosítóhoz.

Ha valamelyik fél vitatja a felelősségét, akkor rendőrt kell kihívni a helyszínre. Ebben az esetben a helyszínre érkező rendőr meghallgatja a résztvevőket, megnézi a hátramaradt nyomokat, majd a járműveken keletkezett rongálódásokat, majd a felek részére elmondja a tényállást. A rendőrnek ilyen esetben kötelessége a szabálysértési törvény szerint szemlét végrehajtani. Az életben van arra példa, hogy mikor a rendőr felvázolja a felek részére a következményeket, akkor már az okozó a felelősségét elismeri. Ebben az esetben ugyanazt kell csinálni, mint ahogy az előbb leírtam: európai kárbejelentő, stb. Ebben az esetben rendőri intézkedés nem történt, hiszen a rendőr nem intézkedett, csak felvilágosítást adott.

Hol lehet ilyen kárbejelentő lapot kérni?

Bármelyik biztosító társaságtól lehet kérni ingyenesen. Célszerű a járműben néhány darabot tartani.

Mára egyre többen tartozunk azoknak a táborába, akik az új típusú, kártya formátumú plasztikkártya vezetői engedéllyel rendelkezünk, ami egyben személyi igazolványnak is tekinthető. Amikor megszerezzük a vezetői engedélyünket, akkor általában az orvosi érvényessége 10 év. Hosszú ez a 10 év, hiszen nem minden akad kezünkbe a vezetői engedélyünk. Általában rendőri intézkedések közben, a rendőr tájékoztatása után szoktak a gépjárművezetők azzal szembesülni, hogy a jogosítványuk orvosi érvényessége lejárt. Sokan ezt nem hiszeik el, hiszen a vezetői engedélyünk előlapján szintén található egy érvényességi dátum, de az csak azt jelöli, hogy ezen kártya típusú jogosítvány meddig használható személyi igazolványként.

A jogosítványunk kategóriának (A, B, C, stb.) orvosi érvényessége a második oldalon található, a 11. számú oszlopban.

Mi történik ilyenkor?

Háromféle szankcióra lehet számítani:1. a rendőr a helyszínen figyelmeztetést alkalmaz, 2. a rendőr helyszíni bírságot szab ki (3.000-20.000 ft), 3. feljelentést tesz az illető ellen.

Mi a teendő ha lejárt az orvosi érvényesség?

Első körben el kell menni a háziorvoshoz, és ott 6500 forint kifizetése után az orvos adni fog egy igazolást, mely szerint újabb 5-10 évig alkalmasak vagyunk a járművezetésre. Ezzel az igazolással a lakcím szerinti illetékes okmányirodába, ha ez nem lehetséges, akkor a tartózkodási hely szerint illetékes okmányirodába kell elmenni. Ott az ügyintéző ezen igazolást elveszi, és ad egy A4-es méretű lapot, amin az adataink vannak, mely kategóriára érvényes jogosítványunk van, stb. Kedvező változás következett be április 1-től, ugyanis a lejárt jogosítvány, és az okmányiroda által kiadott A4-es lap (igazolás) alkalmas a vezetési jogosultság igazolására (együtt). Ez persze nem mehet a végletekig, hiszen ezen igazolással, és a lejárt vezetői engedéllyel maximum 60 napig lehet közlekedni az igazolás kiadásától.

Mennyibe kerül mindez?

Mint említettem az orvosi vizsgálat 6.500 forint, a vezetői engedély kiadására irányuló kérelem eljárási illetéke 4.000 forint, amennyiben már lejárt a vezetői engedélyünk orvosi érvényessége. Ha 62. életévet betöltő kérelmező esetében, valamint ha az orvosi érvényességi ideje 1 év, vagy annál rövidebb, akkor ez az illeték 1.500 forint. A vezetői engedélyt cserélni fogják, így a régi vezetői engedélyünket el fogja venni az okmányiroda munkatársa. Az új vezetői engedélyünkre körülbelül 2 hetet kell várni.

Az okmányirodába való menetel előtt érdemes az Ügyfélkapun keresztül időpontot foglalni, így az általunk kért időpontban való megjelenéskor sorban állás nélkül el lehet intézni, hogy új vezetői engedélyt kapjunk.

Egy nagyon jól összefoglalt írás az Alkotmánybíróság jogköréről.

Scott Wade egy igen különleges felületet talált a művészi hajlamainak a kiéléséhez: koszos autók szélvédőire, ablakaira készít festményeket, a koszréteg eltávolításával. Néhány kép ízelítőnek (további képek a Dirtycarart.com címen):

Nem kellemes téma így vasárnap délutánra, de érdekesnek tartottam a témát. Magyarországon nincs halálbüntetés, mivel azt az Alkotmánybíróság a 23/1990. számú határozatában eltörölte, mert alkotmányellenesnek találta.

Nemrég találtam az Alföld Televízió oldalán egy riportot, mely az utolsó előtti halálra ítélttel kapcsolatos ügy részleteiről készített egy riportfilmet, melyben a korabeli dokumentumok alapján (kazettáról) a gyilkosok is megszólalnak. Az utolsó előtti halálra ítélt Lipők Sándor volt, aki két másik társával ( Fazekas Andrea, Here Sándor) egy gyilkosságot hajtottak végre. Az áldozat Zeke Zoltán, nyugdíjas volt.

Fazekas Andrea és Lipők Sándor komoly anyagi gondokkal küzdöttek, úgy döntettek, hogy kirabolják az idős urat, mivel elég nyilvánosan kérkedett a sok pénzével. A rablást úgy akarták elsőnek végrehajtani, hogy Andrea egy, a későbbi áldozatnak küldött levelével akarta Zeke urat kicsábítani a lakásból. De az áldozat nem mozdult ki, így úgy határoztak, hogy ők mennek le a nyugdíjashoz. Ekkor hívták segítségül Here Sándort, mivel Lipőkkel nagyon jó barátságban voltak. El is mentek az idős úrhoz, aki készséggel fogadta őket. Andrea a női bájait bevetette, úgy tett, mintha le akarna öltözni. Az idős úr Andreával volt elfoglalva, míg a két férfi közül az egyik megütötte, amitől az öreg elesett, és megfojtották. Amikor a gyilkosságot végrehajtották, akkor hirtelen egy autó zúgásra lettek figyelmesek, gyorsan kapkodva menekültek el a helyszínről. Az egyik asztalon Fazekas Andrea talált egy pénztárcát (kicsivel több, mint kétezer forint volt benne), azt magához vette. Menekülés közben összetalálkoztak a kapualjban az áldozat lányával – hallható a riportfilmben.

Az elkövetőket csaknem egy órán belül sikerült elfognia a rendőröknek – nyilatkozza a riportban az akkori nyomozó, Kormos János. A helyszínelés ideje alatt igazságügyi orvos szakértőként jelen volt Dr. Süvöltős Mihály is.

A bíróság két év múlva ítéletet is hozott, melyben az I. rendű vádlottat Lipők Sándort, mint visszaesőt halmazati büntetésként halálbüntetésre, a II. rendű vádlottat 12 év szabadságvesztésre, míg Fazekas Andrea III. rendű vádlottat 8 év szabadságvesztésre ítélte a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság.

A halálbüntetés végrehajtásánál jelen volt Dr. Süvöltős Mihály igazságügyi orvos szakértő is, aki nem szívesen beszél az akkor tapasztaltakról – nyilatkozza.

Egyébként Magyarországon az utolsó halálos ítéletet 1988. július 14-én hajtották végre, a halálra ítélt Vadász Ernő volt.

Egy, a mostani témához kapcsolódó másik videót is találtam, ami az utolsó hóhérral (ítélet-végrehajtóval), Pradlik Györggyel készült riportfilmet mutat be. A videóból megtudhatjuk, hogyan is került ebbe a “munkakörbe”, és hogy nézett ki egy kivégzés a hóhér szemszögéből. A videóban Pradlik György személyes véleménye is felszínre kerül. A riport (MTV1, Múlt-kor műsor):

És egy ehhez a bejegyzéshez kapcsolódó friss cikk a Szegedkurir.hu oldalon, amely azzal foglalkozik, hogy a milyen előírásai voltak a kivégzéseknek, amikor még hatályban volt a halálbüntetés. Érdemes elolvasni.

Nevadában, a Yucca Flatnek nevezett helyszínen 1951 és 1992 között 739 nukleáris robbantást hajtottak végre. A kárterek a Google Maps-en is láthatóak, amelyek között több óriási kráter is található, például egy 1200 méter széles kráter.

A Magyar Köztársaság területének elhagyása alkotmányos jog, hacsak egyéb jogszabály másként nem rendelkezik, így bárki szabadon utazhat ki az országból, és utazhat vissza Magyarország területére. Az 1998. évi XII. törvény rendelkezik arról, hogy mely országokba utazhat a magyar állampolgár személyazonosító igazolványával.

A törvény az alábbiak szerint fogalmaz:

1. § (3) A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát az EGT-állam területére történő beutazáskor területére történő beutazáskor és a tagállamok közötti utazás során, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz.

Mielőtt továbbmegyünk, érdemes tisztázni, hogy mit jelent az EGT állam, illetőleg mely országokkal kötött Magyarország nemzetközi szerződéseket.

Az EGT állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

Az országok, amelyekbe személyi igazolvánnyal utazhatunk:

• Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

Tehát ezekbe az országokba határellenőrzés nélkül átléphetik a belső határokat személyi igazolvánnyal.

A következő országokba is be lehet utazni személyi igazolvánnyal, de itt határellenőrzésre kell számolni, mivel ezek az országok a schengeni övezeten kívül esnek:

• Bulgária, Ciprus, Egyesült Királyság, Írország, Románia (2011. márciusig)

Bővebb információ az Euvonal.hu oldalon. Kiskorú gyermekének igényelne személyi igazolványt? Információ a Kekkh tájékoztatójában.

Mely személyi igazolványokat fogadják el?

A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes (barna színű, kártya formátumú) személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak. A PRADO oldalán pedig megtekinthető, hogy mely személyi igazolványokkal lehet utazni.

Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy évről évre miért kel jobban és jobban majmolni a halloweent. A Halloween egyáltalán nem köthető a magyar kultúrához, de még az európaihoz sem. Egyáltalán nem, idegen az öreg kontinens számára. A halloween egy ősi kelta hagyomány, amely főként az angolszász országokban ünnepelnek, és vannak nagy hagyományai. A halloween a boszorkányok, szellemek, kísértetek ünnepe, amelyben összemosódott a római Pomona-na, a kleta Samhain ünnep, valamint a keresztény Halottak napja. A halloweent október 31-én tartanak.

A haloween elsődleges jelképe a töklámpás, a történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel. Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy csínyt!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában - olvasható a Wikipedia.hu vonatkozó szócikkében.

Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy miért kell másolni, majmolni ezt, az Amerikában nagy hagyományokkal rendelkező ünnepet. Számomra nagyon idegen, nagyon művi, ami itthon megy Halottak napja közeledtével: halloween bulik, halloween jelmezek, és még lehetne sorolni sokáig. Mindezt mondom annak ellenére, hogy személy szerint kedvelem az Egyesült Államokat.

A Kossuth Rádión is volt ezzel kapcsolatosan egy riport, hogy miért tudott ilyen hamar gyökeret verni itthon a halloween. A műsorban megszólaltatják Tatári Zsuzsanna néprajzkutatót. Véleménye szerint azért terjedt el ilyen hamar az amerikai hagyomány, mert "ismerős a halloween tök, vagyis a Luca tök, ismerős az, hogy ezekben a napokban a néphagyományban féltek, várták a hazatérő holtak lelkét." Hallható az interjúban, hogy a hagyomány átvétele a rendszerváltás óta terjed el igazán Magyarországon. Véleményem szerint az utóbbi 5-7 évben kezdett egyre erősebben jelen lenni itthon, amikor sokan meglátták benne az üzleti sikereket, amelyre egyébként az interjú is kitér.

Az interjút meghallgathatja az MR1 Kossuth Rádión.