Szamárlétra

Valakinek mind a kettő ugyanaz, ugyanat jelenti, pedig nem. Van egy apró eltérés, egy e betű, amely sok mindent elárul a sárgás italról. De hogy mit? A Látens iszákos blogon elolvasható, érdemes, ugyanis megannyi érdekességet megtudhatunk az italok aranyáról.

Már rengeteg hír jelent meg az Alkotmánybíróság tervezett jogkörének megnyírbálásával kapcsolatosan, így a Magyar Helsinki Bizottság is kiadott egy sajtóközleményt, amely a következőket tartalmazza:

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépés jogszerű alap az Alkotmánybíróság jogkörének példátlan megcsorbításához. Egyetlen magyar kormány sem kapott arra felhatalmazást, hogy pillanatnyi politikai érdekei szerint a demokratikus jogállam egyik legfontosabb intézményének feladatát indokolatlanul korlátozza és döntését semmibe vegye.

1. Az indítvány szükségességét Lázár János azzal indokolta a nyilvánosság előtt, hogy a jó erkölcsbe ütköző módon felvett, hatalmas összegű végkielégítések visszaigénylése össztársadalmi igény, és ezt akadályozza meg az Alkotmány, illetve az Alkotmánybíróság a vonatkozó törvény egyhangú megsemmisítésével. Ez azonban egyszerűen nem igaz. A magyar jogrend ugyanis mindenféle alkotmánymódosítás nélkül több lehetőséget biztosít a jó erkölcsbe ütköző módon kifizetett, tíz vagy százmilliós végkielégítések, lelépési pénzek visszakövetelésére. A polgári törvénykönyv szerint a nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződés semmis, ami alapján a polgári bíróság előtt visszakövetelhetők a kifizetett összegek. A kormány számára ez a lehetőség adott. Abban az esetben, ha a kifizetésekre bűncselekménnyel összefüggésben került sor, a büntetőbíróság kötelessége a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon elkobzása. Egyes, nagy port felvert esetekben még az előző kormány idején indult büntetőeljárás az érintett személyekkel szemben, és ezekben az elkobzásra a bűnösség megállapítása esetén sor fog kerülni. Ha pedig a kormány szerint további eljárásokat szükséges indítani, tehet feljelentést – külön elszámoltatási biztos jelölt ki erre a feladatra.

Nem ez az első intézkedése a nagyobbik kormányzó pártnak, amikor meg kívánja kerülni a jogállamban egyedül elfogadható bírósági jogérvényesítést, és a bírói döntést jogszabállyal pótolja, vagyis saját igényét saját maga ítéli meg és hajtatja végre. A kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényt például azzal magyarázta, hogy a hatályos szabályok szerint szinte lehetetlen elbocsátani a köztisztviselőket, mivel rossz a bírósági gyakorlat. E gyakorlatot pedig a kormány úgy kerülte meg, hogy a saját döntéseit, az elbocsátásokat kivonta a bírósági kontroll alól. Mindenki más e hazában természetesen csak bírósági úton szerezhet igényt követelésének, a kormányzat azonban ezt a szabályt magára nézve nem ismeri el kötelezőnek.

2. Lázár János javaslatával világossá vált, hogy a FIDESZ nemcsak a rendes igazságszolgáltatást nem kívánja igénybe venni vélt vagy valós jogszerű igényeinek érvényesítésére, hanem az Alkotmánybíróságot sem látja szívesen, ha annak döntése nem szolgálja az érdekeit. Vagyis a nagyobbik kormányzó párt nem tartja magára nézve kötelezőnek a jogállam két alapintézményének, a független igazságszolgáltatásnak és az Alkotmánybíróságnak az autoritását. Saját ügyében maga hoz döntést minden jogállami kontroll nélkül.

3. Fontos látni azt is, hogy a javaslatnak milyen következményei lennének, vagyis mi történne, ha az Alkotmánybíróságnak nem lenne hatásköre a népszavazás alól kivett témákban született jogszabályok kontrolljára. Ebben az esetben például a mindenkori többség alkotmányos kontroll nélkül száz százalékos jövedelem és vagyonadóadóval sújthatja a mindenkori ellenzéki képviselőket, és azok hozzátartozóit hetedíziglen, vagy éppen kilencven százalékosra emelheti a személyi jövedelemadó egységes kulcsát. Néhány száz év tapasztalata nagyobb óvatosságra int annál, minthogy ilyen felhatalmazást adjunk bármely többségnek is. Alkotmányos kontroll nélkül a többség zsarnokságának megelőzése illúzió.

4. Végül az említett javaslat hatályba lépése esetén legalább két másik alkotmányos szabály is értelmét vesztené. Fölösleges a tulajdon szentségéről vagy arányos közteherviselésről beszélni, ha a mindenkori többség intézményes korlátok nélkül vethet ki adókat. S értelmetlenné válik a diszkrimináció-tilalom is ezen a területen, mert hatáskör hiányában az Alkotmánybíróság a diszkriminatív adókivetést sem vizsgálhatja felül.

Nem olyan régen olvastam a hvg.hu oldalon, hogy a Google a népszerű Street View szolgáltatásának bővítése során (utcák fotózása közben) nem csak fotókat készített, hanem megannyi személyes adatot is begyűjtött. Ezen személyes adatok közé tartozik a nem titkosított wi-fi hálózatokról jelszavakat, valamint elektronikus leveleket (email) is rögzítettek. Az adatok begyűjtését a Google beismerte, és miahamarabb meg fogja azokat semmisítani - állítja közleményében a vállalat. A vállalat 2006 óta kezdeve több mint 30 országban gyűjtötte az előbb említett adatokat.

Jóri András Adatvédelmi Biztos még idén júniusban kért levélben tájékoztatást a Google-től.

Néhány héttel ezelőtt forgatta Katy Perry Budapesten a Fireworks című dalnak a videoklipjét, amelyből egy részlet már egy héttel ezelőtt látható volt. Azonban mára elérhetővé vált a teljes videoklip, íme:

Láttam már egy két balesetmegelőzési filmet, de a franciák készítették el szerintem az eddigi legjobbat, ha lehet annak mondani. Nem is tudom, hogy filmnek, reklámnak, vagy minek nevezzem, mert a "minifilm" (nevezzük így), csaknem öt és fél perc hosszú. A "minifilm" dokumentarista stílusban, többszálon futva lett elkészítve, az időben előre-hátra ugrál, de egyáltalán nem lett hatásvadász. A film végén a képernyőt fogjuk nézni döbbenten. Ilyen filmek kellenének főműsoridőben, ilyen eszközökkel lehetne megelőzni a baleseteket.

Egy másik nagyon jó kis balesetmegelőzési film a következő. Tipikus szombati buli utáni állapotokat tükröz, a végén a döbbenettel:

Hamarosan megnyílik (napok kérdése) Abu-Dzabiban a Ferrari World, amely az olasz sportautó márkája köré épült élménykomplexum. A számos érdekesség és újdonság mellett a legnagyobb attrakció, a Formula Rossa, amely a világ leggyorsabban száguldó hullámvasútja lesz: két másodperc alatt gyorsul 100 km/h-ra, a végsebessége pedig 240 km/h. Egy videó a komplexumról, és a hullámvasútról:

Megint csak Washington a téma, vagyis pontosabban a washingtoni metro. Sajnos Washingtonban nem olyan nagyszerű a metró közlekedés, mint New York-ban, de azért nem rossz, nagyon jól használható, ugyanúgy kártyás módszerrel működik, mint New York-ban, csakhogy!

Csakhogy a metrókártya nagyon rosszul van megcsinálva, ugyanis ha a mobilhoz közel helyezzük el, akkor azonnal letörlődik róla a kártyára feltöltött pénz. De tényleg azonnal. Úgyhogy aki Washingtonban metróval akar utazni, a lehető legmesszebb tegye a metró kártyáját a telefonjától.

Sajnos véletlenül sikerült tesztelnem, és néhány pillanat alatt megszabadultam 5 dollártól...

Éppen most olvasom az Origo.hu oldalon, hogy a kézilabdás Pásztor Istvánt a házolása miatt első fokon nyolc hónap fogházra ítélték. Ez év szeptemberében, körülbelül egy hónappal ezelőtt a kézilabdás motorkerékpárjával közlekedett Veszprém lakott területén belü, ahol a Dózsai György út egyik gyalogosátkelőhelyen elgázolt egy 80 éves idős gyalogos férfit. Az elgázolt gyalogos a helyszínen életét vesztette. A Blikk ügy tudja, hogy a motorkerékpárt 50 km/h helyett 69 km/h-val vezette a kézis, amely nem mondható extrém nagy sebességtúllépésnek, de persze több, mint a megengedett. A bíróság a kézilabdázót nyolc hónap fogházbüntetésre ítélte, valamint öt évre eltiltotta a járművezetéstől, valamint a bűnügyi költség (334397 Ft) megfizetésére kötelezte a gázolót, balesetet okozót. Mindez az elsőfokú ítélet, az ítélet ellen fellebbezett a sportoló.

Véleményem szerint a bírónak vastagon fogott a ceruzája, hiszen ilyen, és hasonló jellegű baleseteknél a szabadságvesztés végrehajtását fel szokták függeszteni két évre.

Mondjuk azt is hozzá kell tenni, hogy az eset pontos körülményit egyáltalán nem ismerem, hogy például a gyalogos hány méterre haladt be a gyalogosátkelőhelyre, hogyan történt az elütés, stb.

Szerintem másodfokon felfüggesztettet fog kapni, de majd meglátjuk.

A magyarországi sorozatgyilkosságok történetében talán a tiszazgui asszonyok tette volt a legborzasztóbb.

Az eset a Matuska Szilveszter tette előtt nem sokkal került a köztudatba, egészen pontosan 1929 nyarán, egy névtelen levél alapján. A névtelen levél írója arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy néhány asszony légypapírból kiáztatott arzénnel mérgezik a rokonaikat. Az ügyészség nyilvánosságra is hozta a névtelen levelet, és az akkori csendőrség meg is kezdte a nyomozást. A nyomozást sikerrel zárult, hiszen a feltételezett mérgezők beismerték tettüket. Természetesen a csendőrség nyomást gyakorolt rájuk, mivel felvilágosították a méregkeverő asszonyokat, hogy az arzén évekkel később is kimutatható a szervezetben.

Ezután kezdték meg megkeresni az áldozatokat: az exhumálások nyomán 162 arzénnel meggyilkolt ember maradványaira bukkantak. A csendőrség itt már nem folytatta tovább a nyomozást, hiszen minél hamarabb le akarták zárni ezt a nagyon kínos, és közfelháborodásra okot adó ügyet. Az ügyeket nem egyszerre tárgyalták, hanem külön-külön, ezzel is palástolva a feltűnést. A perek több évig húzódtak. Az egyes feltételezések és becslések szerint az arzénnel mérgezett áldozatok száma az ezret is elérhette. Az áldozatok elsősorban csecsemők, nyomorék gyerekek, magatehetetlen, gondozásra szoruló felnőttek voltak. Mi volt az indíték? Feltételezések szerint a tudatos születésszabályozás.

A tiszazugi arzénes asszonyok peréről még Móricz Zsigmond is cikkezett, amely a Nyugatban (1930. 3. szám) is megjelent. Móricz a következőképpen fogalmazott írásában (Móricz Zsigmond: Tiszazugi méregkeverők – szó szerinti idézet – ):

"A szolnoki törvényszék nagy tárgyalási terme zsúfolva. A bírói asztal előtt idős asszony áll. Falusi asszony fekete ruhában, jómódúan, nagyon ízlésesen öltözve, két kezét összeteszi, mint a templomban az Úrasztala előtt. Első pillantásra egy kedves nagyanya, akivel olyan kellemes otthon a maga környezetében találkozni és aki találó és talpraesett szívességgel szokta az idegent fogadni. A bíróság háttal ül az ablakoknak s a homályos téli nap alig világítja meg a termet, ahol párszáz ember szorong a padokban és szorongva várja a szavakat. A bíróságtól balra, a régi esküdtszék két hosszú padjában vagy húsz ujságíró, fényképész, rajzoló: a világ szeme. [..] Ez az asszony azzal a váddal áll a bírák előtt, hogy légypapírból kifőzött méreggel megölte kilenc évvel ezelőtt az édesanyját, pár év mulva a férjét, aztán az ágyasát."

A méregkeverő asszonyokról a Rubicon is cikkezett, érdemes elolvasni a teljes történetet, valamint a háttérben álló dolgokat.

(Amennyiben más oldalon is ugyanezzel a szöveggel találja meg a történetet, nem a véletlen műve, mert az hozzám, nevemhez fűzhető, pl. maxima.hu  oldalon is.)

Néhány órával ezelőtt a washingtoni nemzeti katedrális történetéről és egyik érdekességéről írtam. Ezen bejegyzésemmel is Washingtonban maradunk, csak néhány kilométerrel messzebb megyünk, a georgetowni egyetemig.

Igen, ennek az épületnek is van egy pici érdekessége. Mint ahogy a képen látható, az egyetem főépületének középső tornyán található egy óra, ami elég magasan van. Nos, az egyetem végzős diákjai még nagyon régen kitalálták, hogy az óra nagymutatóját ellopják, és azt egy nagy borítékban a Vatikánnak küldték el. A Vatikán nem tudta mire vélni a csomagot, így a borítékra rányomták, hogy "vissza a feladónak", és visszatért az egyetemre. Az egyik ilyen kaland alkalmával az óramutató megsérült, és rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be, hogy többet ne tudják elvinni a mutatót. Ennek ellenére a hagyonmány továbbfolytatódott, és 2005-ben újra sikerült "lelopni" a nagymutatót, és azt elküldeni a Vatikánba, ahonnan újra visszatért az egyetemre.

Néhány kép az egyetem külsejéről és belsejéről a webalbumban. Az egyetemről bővebb információ a Wikipedia oldalán található (angol nyelven).