Szamárlétra

Azt kívánom, hogy senki se legyen beteg, ne kerüljön kórházba. De sajnos ezt nem tudjuk befolyásolni, hogy mikor is leszünk betegek. Ha már betegek lettünk, és betegként veszi valaki igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, akkor vannak jogai. Sajnos sokan nincsenek tisztában, hogy mik is ezek a jogok. Mik is akkor ezek a jogok?

Elsőként tisztázni kell, hogy ki számít betegnek. Beteg: aki az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy. Hogy tisztáztuk a beteg fogalmát, akkor bele is lehet kezdeni a beteg jogaiba.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén életmentő, súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához. Minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt megfelelő, folyamatosan hozzáférhető. A beteg kezdeményezheti más orvos általi vizsgálatot. Amennyiben valaki várólistára kerül, akkor a beteget tájékoztatni kell a várakozás okáról, várható időtartamáról, illetőleg a várakozás következményeiről.

Az emberi méltósághoz való jog

Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. A betegen kizárólag az ellátáshoz szükséges beavatkozások végezhetőek el. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A beteget csak méltányolható okból, és ideig szabad várakoztatni. A beteg ruházata csak a szükséges időre, és szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

Kapcsolattartás joga

A beteg fekvőbeteg-intézetben elhelyezése során jogosult más személyekkel a kapcsolatot tartani, akár szóban, akár írásban, látogatókat fogadhat, valamint joga van az általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének a tényét, vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak közeli hozzátartozó esetén lehet eltérni. A kiskorú betegnek joga van, hogy szülője, törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy vajúdás, és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen. A beteg jogosult saját ruháinak, és személyes tárgyainak használatára.

Az intézmény elhagyásának joga

A betegnek joga van, hogy a gyógyintézetet elhagyja, amennyiben azzal mások életét, testi épségét nem veszélyezteti. E jog csak bizonyos esetekben korlátozható. A betegnek a távozási szándékát a kezelőorvosának be kell jeleneteni, és ezt dokumentálni kell.

A tájékoztatáshoz való jog

A beteg jogosult a teljes körű tájékoztatásra. A betegnek joga van ahhoz, hogy részletes tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról, annak orvosi megítélését, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról.

Önrendelkezéshez való jog

A beteget megilleti az önrendelkezés joga. A beteg szabadon döntheti el, hogy kíván e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során milyen beavatkozások elvégzésébe egyezik bele.

Az ellátás visszautasításának a joga

A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának a joga, kivéve, ha annak elmaradása ások életét, testi épségét veszélyeztetné. A beteg minden olyan ellátást amelynek elmaradása esetén maradó károsodása következne be, csak köziratban utasíthat vissza. “A beteg természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.”

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait.

Orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásban részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi, és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.

A fenti jogok összegyűjtéséhez az 1997. évi CLIV. törvényt hívtam segítségül.

Azt hiszem, teljes nyugodtsággal kijelenthető, hogy a követési távolság nem megfelelő alkalmazása az általunk (gépkocsivezetők) leggyakrabban elkövetett szabálysértések egyike. Sajnos sok mindenki abban a hitben van, hogy az előtte haladó mögött megfelelő követési távolságot hagyott, de sajnos mikor bekövetkezett a baj, akkor tudatosul benne, hogy mégsem volt az a bizonyos távolság elegendő.

A követési távolságot a KRESZ szabályozza, annak is a 27. §-a, mely szerint “járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött -ennek hirtelen fékezése esetén is- meg lehessen állni“. Mint olvasható, a jogszabály megalkotója nem ír elő távolságot méterben, hanem azt a gépjárművezetőkre bízza, azok szubjektív, belső érzékeikre.

A követési távolság nem azonos a féktávolsággal. Mint köztudott, a féktávolság az észleléstől a megállásig megtett út hossza. A féktávolságba beleszámítandó a reakció idő alatt megtett út is, ami az észleléstől, a fékberendezés működtetésének megkezdéséig tart, ami általánosságban elmondható, hogy körülbelül 1 (!) másodperc.

A követési távolság, és a reakció idő alatt megtett út hossza, az elméletben megegyezik, így elméleti alapon kijelenthető, hogy olyan követési távolságot kell tartani, amennyi utat megtesz a járművezető a reakció ideje alatt. Ez csak olyan elméleti alapon igaz, ha mindkét járműnek azonosak a fékhatásai. De akkor mennyi is az annyi?

Többen végeztek el számításokat, és arra a megállapításra jutottak, hogy a következő követési távolságokat ajánlott megtartani az elöl haladó jármű mögött. Az alábbi értékek meghatározásánál többszörös biztonság tényezőket is figyelembe vettek (az értékek 1 másodperces reakcióidővel lettek meghatározva), így a biztonságos követési távolságok a következők:

30 km/h – 14 méter

50 km/h – 22 méter

70 km/h – 32 méter

90 km/h – 56 méter

110 km/h – 72 méter

130 km/h – 89 méter

A mai gépjárművek azt a hitet keltik, hogy bármikor, és bármi előtt meg tudnak állni, de sajnos ez a tapasztalatokat figyelembe véve nem így van. Sokat szoktam közlekedni gépkocsival, mind lakott területen belül, mind lakott területen kivül, és nagyon sokszor tapasztalható, hogy egyes járművezetők 3-4 méterre követnek engem. Sajnos az ilyen esetek miatt szokott rengeteg utoléréses baleset bekövetkezni, ami egy kicsi odafigyeléssel elkerülhető lenne.

Hála az internetnek, egyre kevesebbszer kell kimozdulnunk otthonunkból, ha vásárolni szeretnénk, hiszen szerintem nincs olyan termék a világhálón, amelyet ne tudnánk megvásárolni a karosszékünkből. Internetes vásárlás esetén a fogyasztónak, vagyis a vevőnek van elállási joga a megrendelt termékkel kapcsolatban, de persze az elállási jog alól van kivétel. A következőben ezeket fogjuk megtárgyalni, ugyanis fontosnak tartom, hogy a felhasználó tisztában legyen az online vásárlási jogaival.

Ha interneten vásárolunk, akkor közöttünk és az eladó között egy szerződés fog keletkezni, amit a jog világában távol lévők között kötött szerződésnek nevezik, amelyet egyébként a 17/1999. kormányrendelet szabályoz részletesen. Hogy tovább menjünk, először is tisztázni kell, hogy mi az elállási jog.

Az elállási jog nem más, mint az interneten megkötött szerződéstől a jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphet a vevő, majd a termék visszaküldése után az eladótól a vevő követelheti vissza a termék árát. Ezen ellenállási jogot egyébként az ellensúlyozza, hogy virtuálisan találtuk meg a terméket, és nem tudjuk megfogni, kipróbálni, megvizsgálni.

Ha vevő úgy dönt, hogy elállási jogával él, akkor azt az eladó részére nem kell indokolnia, hogy miért áll el. Ez tehát azt jelenti, hogy akár akkor is élhet a vevő az elállási jogával, ha a termék megfelelően működik, nincsen semmi baja. Az elállási jogot termék (könyv, laptop, stb.) esetén a termék átvételétől, míg szolgáltatás igénybevétele (internet előfizetés, stb.) esetén a szerződéskötés után lehet kezdeményezni.

Hány napon belül lehet élni az elállási joggal?

Termék átvételétől, valamint a szerződéskötés napjától számított 8 munkanapon belül lehet élni. Ebbe a 8 napba nem tartozik bele a termék átvételének, illetőleg a szerződés megkötésének a napja. Ebben a 8 munkanapos határidőben a terméknek nem kell visszaérkezni az eladónak.

Van egy olyan speciális eset, amikor az eladó például a honlapján nem tájékoztatja a vevőt az elállási jogról, így a 8 munkanapos határidő a vevő tájékoztatásának időpontjától, az elállási jog kezdetétől számított 3 hónapra hosszabbodik.

A terméknek az átvételét elsősorban számlával tudjuk igazolni.

Az elállási jog alatt a vevő a terméket kipróbálhatja, a terméket a csomagolásból kibonthatja.

Ha élni kívánok az elállási jogommal, akkor azt milyen formában kell az eladó részére közölni?

Az elállási jogot akár személyesen, szóban, telefonon, emailben, hagyományos levélben, vagy akár faxon is közölhetjük az eladónak. Bizonyíthatóság miatt célszerű rögzíteni az időpontot, amikor is közöltük az eladónak az elállási jogunkat (email kinyomtatása, fax hívásjelentő megőrzése, stb.).

Hogyan kell a terméket visszaküldeni, kit terhel a visszaküldés költsége?

Az elállási jogot nem lehet korlátozni azáltal, hogy az eladó megköveteli, hogy az eredeti csomagolásban küldje vissza a vevő. De erkölcsileg azért tanácsos a csomagolást óvatosan kibontani, és azzal együtt visszaküldeni az eladó részére.

Amint a visszaküldés megtörtént (melynek összegét a vevő viseli), akkor az eladónak a termék árát 30 napon belül meg kell küldenie a vevő részére.

Mely esetekben nem lehet élni az elállási joggal?

Az említett rendelet tételesen felsorolja, hogy mely esetekben nem lehet élni az elállási joggal, így azt idézni szeretném:

"5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot

a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha az elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;

b) olyan termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ;

c) olyan termék értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;

d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;

e) hírlap, folyóirat és időszaki lap értékesítésére vonatkozó szerződés esetében;

f) szerencsejáték-szerződés esetében."

Az utóbbi időkben sokszor lehetett hallani a híradásokban, hogy egyre több ember dönt úgy, hogy vesz magának gáz -és riasztó fegyvert. 2004. szeptemberétől könnyebben juthat valaki gáz -és riasztó fegyverhez. De mit kell hozzá tenni, hogy lehet törvényesen ilyen fegyvert venni?

Tulajdonképpen Magyarországon bárki szabadon vásárolhat magának gáz -és riasztó fegyvert. Mondjuk ez így teljesen nem igaz, ugyanis a 253/2004. Kormány rendelet szabályozza, hogy kik azok a személyek, akiknek engedélyezett a vásárlás. A jogszabály szerint (3. §) az vásárolhat gáz -és riasztó fegyvert, aki 18. életévét betöltötte, aki cselekvőképességét kizáró vagy korlátozó gondokság alatt nem áll, akit a törvényben említett bűncselekmények miatt nem ítéltek el (állam elleni bűncselekmények, emberiség elleni bűncselekmények, visszaélés lőfegyverrel, vagy lőszerrel, stb.).

Amennyiben a fentebb felsorolt feltételeknek megfelel az illető, akkor szabadon vásárolhat magának gáz -és riasztó fegyvert. A vásárláskor az eladótól a vásárló fog kapni egy garancia jegyet. Ha valaki nem akarja magánál tartani a fegyvert, akkor nincs más teendője, csak annyi, hogy a fegyvert az otthonában biztonságosan tárolja. Ha valaki magánál akarja tartani, akkor egy egyszerűbbnek mondható engedélyezési eljárást kell kezdeményezni.

Hogyan kell engedélyezni, hogy valaki magánál tartsa?

Ha új fegyvert vásárolunk, akkor garanciajegyet fogunk kapni. Ha használtan vásároljuk a fegyvert, akkor azt be kell vizsgáltatni a Polgári Kézilőfegyver -és Lőszervizsgáló kft-nél. A fegyverbolt eladójától kapott garanciajeggyel a lakcíme szerinti illetékes rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályra/alosztályra kell elmenni, ahova a tárból kiszedett lőszerekkel együtt a gáz -és riasztó fegyvert is el kell vinni becsomagolva. Szükséges okmány továbbá a garanciajegyen kívül (vagy használt fegyver esetében az MKH-tól kapott tanúsítvány) az ügyfél személyi igazolványa, lakcímet igazoló igazolvány.

Az ügyintéző az ügyfél részére egy űrlapot fog adni, amit értelemszerűen ki kell tölteni, majd a gáz -és riasztó fegyver adatait, ügyfél személyi adatait rögzítik. Itt fog az ügyfél kapni egy csekket, ami 2.000 forintról fog szólni, és azt a postán be kell fizetni, majd a befizetett igazolószelvényt vissza kell vinni az igazgatásrendészeti osztályra/alosztályra, az ügyintézőhöz. Ezután az ügyfél kapni fog egy igazolást, hogy az engedélyezési eljárás folyamatban van, azonban ezen igazolás nem jogosít viselésre!

A lakcímtől, valamint a beadott kérelmektől függően 2-4 héten belül vagy postai úton kapja meg a kérelmező a viselési engedélyt, vagy be kell fáradnia a rendőrségre, hogy azt átvegye. A viselési engedély fegyverre, és névre szól. Ezzel az engedéllyel már nyugodtan lehet viselni a gáz -és riasztó fegyvert.

A viselt fegyvert rejtve kell hordani, nyíltan nem lehet. Ha a gáz -és riasztó fegyvert magunknál tartjuk, akkor minden esetben magunknál kell tartani a viselési engedélyt is. Ha rendőri (vagy más hivatalos szerv, pl. vám -és pénzügyőrség) intézkedésre kerül sor, és a fegyvert viselünk, akkor az első dolog az legyen, hogy a rendőrt tájékoztassuk, hogy gáz -és riasztó fegyver van nálunk, és azt is mondjuk meg, hogy az hol van.

Ha valaki csak a lakásában, az elkerített ingatlanon belül akarja tartani a gáz -és riasztó fegyvert, ahhoz nem kell viselési engedély.

A gyermekek a közlekedésben rendkívüli nagy veszélynek vannak kitéve. Ezért került még jóval korábban bevezetésre, hogy ha gyermeket akar valaki szállítani gépkocsiban, akkor a kicsit csak biztonsági gyermekülésben kell rögzíteni. A gyermek előre bukását gátló rendszereket használatát a KRESZ előírásai tartalmazzák.

A jogszabály szerint a gépkocsiban utazó 150 centiméternél alacsonyabb gyermeket -a testsúlyához igazodó kialakítású- gyermekbiztonsági rendszerrel kell rögzíteni. A 3 évesnél fiatalabb gyermeket kizárólag csak biztonsági gyermekülésben lehet szállítani, amiben rögzítésre kerül. A jogszabály szabályozza továbbá, hogy a vezető ülés melletti ülésre csak akkor szerelhető fel a biztonsági gyermekülés, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, vagy az kikapcsolható. Az első ülésre a biztonsági gyermekülés kizárólag a menetiránnyal ellentétes irányban szerelhető fel. A fenti előírások a KRESZ 48. § (7) bekezdésében vannak megfogalmazva.

Milyen előírások vonatkoznak magára a biztonsági gyermekülésre?

A biztonsági gyermekülés jóváhagyására vonatkozó előírások 2009. január 1-el megváltoztak. Január 1-e után már csak olyan biztonsági gyermekülések használhatóak, illetőleg hozhatóak forgalomba, amelyek 03, 04 (44.03, 44.04) jóváhagyási számot tartalmaznak, valamint jóváhagyási jelet. Ezen jóváhagyási számokat, illetve jelet minden ilyen biztonsági eszközön meg kell jelölni.

Ezt a jóváhagyási számot látni a példában szereplő képen is, amely sorban a 03.44.164 számsorozat szerepel. A sorozat első kettő számjegye tartalmazza az előbb említett jóváhagyási számot, a példában a 03-at. A körben szereplő E betű a jóváhagyási jel, és az E betű mellett található szám a jóváhagyó országot jelzi.

Tehát összefoglalva: 2009. január 1-e után csak olyan biztonsági gyermekülések, gyermekbiztonsági-rendszerek hozhatóak forgalomba, használhatóak, amelyek jóváhagyási jellel vannak ellátva, valamint a jóváhagyási szám 03, 04 (44.03, 44.04) karakterek valamelyikét tartalmazza.

Sajnos sok esetben saját szememmel láttam azt, hogy a szülők elég lazán kezelik a biztonsági gyermekülésben való elhelyezést. Néhány alkalommal azt is láttam, hogy a kisgyermeket a szülők vezetés közben a vezető ülésére állítják, miközben halad a gépkocsival 60-70 km/h-val. Felelőtlenség, nem látják sajnos az eshetőleges súlyos következményeket (esetlegesen a gyermek halála).

Nem olyan régen találtam egy blogot, ahol rengeteg humoros, vicces, Amerikában hatályban lévő törvényeket lehet olvasni. Szemezgessünk néhányat:

• Pennsylvaniában tilos bármiféle fegyverrel, ágyúval, pisztollyal lőni esküvőkön;
• New York állam törvényei kimondják, hogy vak ember nem vezethet autót;
• San Francisco-ban tilos a használt konfettit felszedni és újra eldobni;
• Idaho-ban tilos teve hátán ülve horgászni;
• Alabama államban tilos magánszemélynek konfettit dobálnia;
• Indianában tilos madarat kővel megdobni, kivéve, ha azt önvédelemből teszi az ember;
• Oregon államban tilos vasárnap fagylaltot enni;
• Los Angelesben tilos az utcai lámpák fényénél molylepkét agyoncsapni.

És akkor a többi az említett blogon olvasható.

Véleményem szerint a közigazgatási bírság rengeteg sebből vérzik. Amióta bevezették sok kritika érte, többen szót emeltek az alkotmányossága kérdése ügyében, de a közigazgatási bírság intézménye kiállta az alkotmányosság próbáját. Természetesen az Alkotmánybíróság néhány rendelkezésnél mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, amelyet javítottak is az illetékesek, így már lassan három éve alkalmazzák a hatóságok ezen intézményt. Hogy sikeresen-e, az már más kérdés. Ha a hatóságok teszik fel maguknak a kérdést, akkor valószínűsíthetem, hogy igen a válasz, hiszen több forrásból is lehetett már korábban olvasni, hogy milyen összegű pénzek folytak be eddig a közigazgatási bírságokból.

Ha nap mint nap autóba ülő állampolgárnak tesszük fel a kérdést, akkor már szerintem már más a helyzet, hiszen rengetegen ellenzik a bírságolás ezen formáját, módját. Véleményem szerint itt a módja szón van a hangsúly, hiszen azzal nincsen semmi baj, amikor a rendőrség egy általános iskola környékén méri a sebességet, teszem azt a 30 km/h-s sebességkorlátozó jelzőtábla hatálya alatt. Ezzel mindenki egyetért, senki se száguldozzon egy általános iskola, vagy éppen egy középiskola környékén, ahol igencsak magas a baleset bekövetkezésének kockázata. Azzal viszont már baj van, ha a hatóság egy-egy olyan helyen "bújik" el, ahol a sebességmérésnek semmi, de semmi értelme nincsen, például kint felejtett 20-30-40 km/h korlátozó jelzőtábla hatálya alatt. Semmilyen baleseti kockázat nincsen az adott helyen, de beállnak mérni sebességet, értelmetlenül. Így sajnos az állampolgárok részére nem azt a látszatot fogja kelteni a hatóság munkája, hogy "Na, helyes, nagyon jó helyen állnak ki sebességet mérni, így kell ezt, vigyáznak ránk", hanem éppenséggel az ellentettjét: "miért állnak itt, és itt? Pénzbeszedés". Természetesen most jöhet azonnal az ellenreakció, hogy a sebességhatárokat igenis be kell tartani. Igen be, én is ezen a véleményen vagyok, de a sebességhatárok meghatározásnál vegyük figyelembe az adott helyszínt, hogy milyen a baleseti kockázat, vagy éppen a kint felejtett jelzőtáblákat a közútkezelő azonnal szedje be, ha már nincsen szükség azokra.

Aki ilyen helyre küldi ki az alárendeltségébe tartozó emberét (vagy éppen a traffipaxos saját elhatározásából) sebességet mérni, az gondolkozzon el, hogy ő betartaná-e az adott körülmények között a sebességhatárokat. 95 százalékban biztos vagyok benne, hogy nem lenne a válasz. Vagy rendben van, álljanak ki ilyen helyre sebességet mérni, de akkor helyezzenek ki ilyen helyre egy jól látható, mobil jelzőtáblát, hogy "Radar control", vagy éppen "Sebességmérés", de ne bújjanak be egy autókereskedésbe sebességet mérni, azt a látszatot keltve, hogy a sebességmérő autó egy eladó kocsi, vagy éppen egy parkolóba.

A KRESZ januári változásával a jogalkotó megadta a sebességmérő járműveknek azt a privilégiumot, hogy akár tiltott helyen megállva mérjenek sebességet, a közúti forgalmat nem akadályozva.

Ezen nem túl rövid bevezető után megosztanám, hogy miért nem áll túl biztos lábakon a közigazgatási bírság. Két konkrét példát is tudok felhozni, hiszen apa és barátja közös vállalkozásában fordult elő, céges járművel. Az első esetben X vezette a járművet, és elméletileg egy 60 km/h-s sebességkorlátozó táblánál 93 km/h-val hajtott, amelyet a hatóság 45.000 forint közigazgatási bírsággal díjazott. Megtekintettük a rendőrségi honlapon a fényképet, amely a szabálysértés tényét rögzítette. Elsőre mindketten (édesapám és én) rávágtuk, hogy jogos, de másodjára nézve már nem volt az. Miért? Mert a tisztelt hatóság kettő fényképet közölt: az egyiken le volt fotózva a 60 km/h-s sebességkorlátozó jelzőtábla, a másik fotón pedig a céges jármű ( a fénykép fejlécében volt a sebesség, hogy 93 km/h-val közlekedik). Apával mindketten feltettük egymásnak a kérdést, hogy ez a két fotó semmit sem bizonyít, hiszen a jelzőtábla, az a folyamatos videofelvételen biztosan nem látható, hiszen az valahova máshova volt kihelyezve, nem oda, ahol a céges járművünk közlekedett (ha egyáltalán ki volt helyezve?!). A másik gond a GPS koordinátákkal volt és helyszínmegjelöléssel, hiszen a rendőrségi honlapon megadott koordináták és határozatban megjelölt helyszín valahogy nem esett egybe. Nem kellett több, apa elutazott a kérdéses helyszínre néhány nappal később, és azt tapasztalta, hogy a 60 km/h-s jelzőtábla sehol sem volt kihelyezve, természetesen fotókkal rögzítette. Írásban egy megkereséssel éltünk az adott helyszín szerint illetékes közútkezelőhöz, aki válaszlevelében tájékoztatott, hogy ők nem helyeztek ki sebességkorlátozó jelzőtáblát, valamint a kérdéses, a rendőrség által megadott helyszín az Eger lakott területén belül található, tehát a rendőrség által készített fotók/felvételek és a helyszín abszolút nem egyezett, hiszen a felvételen egyértelműen kivehető, hogy az lakott területen kívül készült. Ezen információkat és adatokat összegezve apával a következő fellebbezést írtuk meg a tisztelt hatóságnak:

"Tisztelt Főkapitány Úr! Cégünk, a …. KFT, mint a …. forgalmi rendszámú gépjármű üzembentartója a fenti hivatkozási számú ügyszámon, a részünkre megküldött határozatban foglaltakról értesülve az ügyet kivizsgáltuk, és a határozat ellen fellebbezéssel élünk.

A ….. forgalmi rendszámú gépkocsi használóját meghallgattuk, az üggyel kapcsolatosan a szakhatóságtól tájékoztatást kértünk, valamint igénybe vettük a Rendőrség nyilvános adatbázisában elérhető adatokat és az Útvonalterv.hu GPS útvonalterv szolgáltatását.

A kivizsgálás során megállapítottuk, hogy a gépjármű a kérdéses időpontban Füzesabony irányából Maklár-Eger irányába közlekedett. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítást nyert, hogy a határozatban megjelölt szabálysértést a jármű vezetője nem követte el, ezért fellebbezéssel élünk a fenti ügyszámú határozat ellen, megalapozottság hiánya miatt, ugyanis az abban foglaltak több pontatlanságot tartalmaznak, így nem alapozza meg a határozatban foglalt szabálysértés elkövetését.

Fellebbezésünket az alábbiakkal támasztjuk alá:

1. A szabálysértés helyszíneként határozatukban a 2501-es út, 350 méterét jelölték meg, kilométerszelvény nélkül. Az Önök által megjelölt helyszín pontos meghatározása alapján a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei igazgatóságát kerestük meg, aki a következőkről tájékoztatta cégünket: a 2501-es út, 350 métere Eger átkelési szakaszára, a Sas útra, lakott területen belüli útra esik. A https://kozigbirsag.police.hu nyilvánosan elérhető honlapon a gépjárműről készült fotóról egyértelműen látszik, hogy az nem lakott területen belül közlekedett.

2. A fenti honlapon megtalálható a gépjárművet rögzítő fotón a GPS koordináták alapján a gépjármű a fent megjelölt út végén lévő körforgalom után készült, miközben a jármű Maklár irányába közlekedett, a megjelölt helyszíntől körülbelül 10 km-re. A gépjárműről készült fotó helyszínén az adott útszakaszon, a …. forgalmi rendszámú gépjármű által használatba vett forgalmi sávra sebességkorlátozás nem volt érvényben, tehát az adott útszakaszon a járművünk részére a megengedett legnagyobb sebesség 90 km/h volt. A felvételen egyértelműen látható, hogy a gépkocsit vezető személy 93 km/h sebességgel közlekedik, a tűréshatáron belül.

3. Szintén a fenti honlapon található, a sebességkorlátozó táblát tartalmazó fotón a tábla helyét jelölő GPS koordináták szerint a tábla Maklár közigazgatási határában van elhelyezve a Füzesabony irányba haladó forgalmi sávban. A gépjármű ezzel az iránnyal ellentétes irányba haladt ás a táblától körülbelül 4 km távolságra volt. Ennek tisztázása érdekében a cégünk a helyszínt megtekintette, és a helyszínen fényképfelvételeket készített (melyeket jelen fellebbezésemhez mellékelten csatolok), amelyen egyértelműen látható, hogy a sebességkorlátozó tábla Maklár közigazgatási határában volt elhelyezve. A kép jobb oldalán látható transzformátor jól beazonosítja a helyszínt.

Összegezve a fentiekből és a becsatolt iratokból egyértelműen látszik, hogy a jármű, a tiltótábla és a határozatukban szereplő helyszín egymástól külön-külön, több kilométer távolságra van, így a bírságban közölt szabálysértést a jármű vezetője nem követte el, szabályosan, a KRESZ-ben foglaltaknak megfelelően közlekedett.

Továbbiakban a https://kozigbirsag.police.hu oldalon közzétett fotók, valamint az előzőekben kifejtettek miatt egyértelműen nem bizonyítják az elkövetett szabálysértés tényét, valamint vélelmezhető, hogy az Önök által készített folyamatfelvételen (traffipax videofelvétele) sem állapítható meg egyértelműen a szabálysértés elkövetése, a tényállás kellően nem tisztázott, ami nem alapozza meg a fenti határozat számon kiszabott közigazgatási bírságot.

A fentiek miatt kérjük az eljárás megszüntetését, és a kiszabott bírság visszavonását."

A fenti fellebbezést 5.000 forint illeték fejében elküldtük a hatóságnak, és néhány napon belül meg is érkezett a válaszlevél. Nekünk lett igazunk, és a hatóság visszavonta a közigazgatási bírságot, a 45.000 forintot. Most teszem fel a kérdést, hogy azon a napon, és a korábbi napokon is, mennyien közlekedtek azon az úton, és mennyi autóst mértek be ugyanilyen módon, és mennyi gépjárművezetőnek küldtek ki 45.000 forintos (vagy esetleg nagyobb) bírságot? Mennyien fizették ezt be? Nem éppen jogszerűen lettek ezek az autósok megbírságolva, vagyis inkább pontosabban fogalmaznék: az elkövetett szabálysértés nem kellően volt tisztázva, nem kellően van/volt bizonyítva. Kérem szépen, ha a hatóságnak meg van a technikája (mert meg van) az ilyen jellegű szabálysértések dokumentálására, akkor azzal minőségi munkát végezzenek, olyat, hogy azt ne lehessen kétségbe vonni, jogszerűen és szakszerűen (még ha nem is erkölcsösen) bírságolják meg az autósokat.

A másik sarkalatos pont a sebességmérés kapcsán az, hogy egy GKM rendelet szerint a nem fixen telepített pillanatnyi sebességmérő berendezéssel legalább 15 másodperc időtartamú felvételt kell rögzíteni. Vajon az eddig elkészített felvételek (sebességtúllépés esetén) mindegyikénél meg volt ez a 15 másodperces folyamatos felvétel? Legyünk jó szívűek, és vélelmezzük azt, hogy igen(?)…

Tehát ez a közigazgatási bírság nagyon szép, és nagyon jó, de sajnos a hatóság az eszközeit nem a legmegfelelőbben használja, és az autós részére nem éppen szakszerűen, valamint nem jogszerűen szabják ki a súlyos tízezer forintos közigazgatási bírságokat, akik bízva a hatóságba vetetett bizalmukkal be is fizetik. Természetesen ezen bejegyzésemmel nem az a célom, hogy a hatóság munkáját minősítsem, és nagyon-nagyon remélem, hogy nem általános az ilyen jellegű bírságolási gyakorlat, ezen eset kirívó példa volt. Legalábbis szeretném ezt hinni…

Véleményem szerint az ilyen esetekben nem mindig a hatóság lehet a felelős, hanem a jogalkotó is, hiszen a jogszabály megalkotása nem csak abból áll, hogy megalkotunk egy jogszabályt (szűk értelemben igen), hanem abból is, hogy a jogalkalmazók részére biztosítani kell a jogszerű és szakszerű intézkedés lehetőségét, követelményét. Ha kell, akkor módszertani útmutatóval, az alkalmazandó jogszabályok részletes magyarázatával, stb.

A jogalkotónak szerintem újra kellene gondolni a közigazgatási bírság intézményét, hiszen nem biztos, hogy az autósnak az a legnagyobb büntetés, hogy megbüntetik X ezer forintra, hanem az, ha elveszti a jogosítványát X időre (akár évekre is)….

Sorra bukkannak elő a már meglévő kátyúk mellet újabbak, és újabbak, hol kisebb, hol tekintélyes méretűek. Ezeknek a kátyúknak a megjelenése az utakon rendkívül nagy balesetveszéllyel jár, valamint a járművek futóműveinek rongálódására is számítani lehet, ami egyes típusoknál több tízezer forint lehet. Természetesen a közútkezelők a lehetőségeikhez mérten (?) próbálják ezeket az úthibákat megszüntetni. Ha megszüntetni nem tudják azonnal, illetve nem kell azonnal elhárítani, akkor csak kihelyeznek egy figyelmeztető jelzőtáblát, valamint egy sebességkorlátoz táblát is. Igen, jól olvasható, azért írtam azt, hogy nem kell azonnal elhárítani, ugyanis az 5/2004. GKM rendelet leírja, hogy a helyi közutak útburkolat javítását mikor javasolják. Erre nem szeretnék kitérni, aki kíváncsi rá, az nyugodtan olvassa el, lehet találni érdekességet az említett jogszabály 5.3 pontja alatt. A bejegyzésem célja nem ennek vázolása, hanem inkább az, hogy mi ilyenkor a teendő.

Remélhetőleg a kátyúba hajtás következtében nem történik személyi sérülés (pl.: kátyúba hajtás után jármű feletti uralom elvesztése), akkor amennyiben lehetőség, és mód van rá, szerezni kell tanút, aki ott volt, és látta, hogy belehajtottunk a kátyúba. Természetesen azt is ellenőrizzük, hogy az adott útszakaszon volt -e úthibákra figyelmeztető tábla. Amennyiben volt, azzal együtt biztos volt sebességkorlátozó tábla is, így ebben az esetben a közútkezelő kidobta a nyakából a felelősséget, nem indokolom, hogy miért. Ha nem volt figyelmeztető tábla, akkor a helyszínre hívjunk rendőrt. A rendőr készíteni fog egy négy oldalas jelentést, valamint lefényképezi az úthibát, és a megrongálódott gépkocsit is. A rendőrtől meg tudjuk kérdezni, hogy pontosan hol van az a bizonyos kátyú (út száma, kilométerszelvény, és méter). Ezen jelentésből példányt nem kapunk a helyszínen, hanem azt majd egy megkeresés formájában tudjuk kikérni az illetékes rendőrkapitányságtól. Egyébként nem árt, ha mi is készítünk néhány képet a biztonság kedvéért. Ha ez megtörtént, akkor tudjuk meg, hogy az adott útszakasz kinek a kezelésében van, vagyis melyik közútkezelő illetékességbe tartozik az út kezelése. Ezt az esetek többségében az intézkedő rendőr meg fogja tudni mondani.

Ha ez megtörtént, akkor a kátyúkárt az illetékes kezelőnél kell bejelenteni, a Magyar Közút kht. oldalán, a kapcsolat menüpont alatt található elérhetőségek egyikén. Kárigényt csak a gépjármű tulajdonosa, vagy az általa meghatalmazott személy jelenthet be. A Magyar Közút kht. honlapján található egy kárbejelentő lap, melyet a személyes bejelentéskor, vagy előzetesen kell kitölteni, és elküldeni a kárbejelentéssel együtt. Csatolni kell (célszerű) továbbá a kár összegét, bekövetkeztét igazoló dokumentumot (pl.: fénykép, tanú nyilatkozat, a kikért rendőrségi jelentés, javítási számlát, stb.).

Sajnos ezzel még nincsen vége, hiszen a bizonyítási teher azt sújtja, aki a kárt bejelentette, tehát a károsultnak kell igazolni, hogy a kára az ott, és úgy következett be, ahogyan ő azt bejelentette. Nagyon ajánlott a helyszín pontos megadása, időpontja, mi, és hogyan történt.

Ezután a közútkezelő munkatársai nyilvántartásba veszik a káreseményt, majd amennyiben hiányosságot tapasztalnak, úgy hiánypótlásra hívják fel a károsult figyelmét, majd a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kivizsgálják a kárigényt. A közútkezelő munkatársai azonnal felveszik a kapcsolatot a biztosítási partnerünkkel (akinél meg van kötve a kötelező felelősségbiztosítás), hogy a kárszakértő egyeztessen telefonon a kárbejelentővel a kárfelvétel részleteiről.

Ha már eddig eljutottunk, akkor már lehet látni a fényt az alagút végén, de még nem olyan tisztán. Ha a fentebb leírtak megtörténtek, akkor a közútkezelő kivizsgálja az ügyet, és dönt a kárigény elismeréséről, vagy elutasításáról. Amennyiben a közútkezelő a felelősségét elismeri, az elismerő nyilatkozatot felterjesztik a biztosítóhoz, aki egy újabb, a saját vizsgálatát követően hoz döntést az ügyben. Amennyiben elutasította a közútkezelő a kárigényünket, úgy polgári peres úton tudunk jogorvoslattal élni.

közútkezelő elérhetősége: http://internet.kozut.hu/telefonkonyv/Lapok/default.aspx

Sokan a fóliázást csak tuning elemnek tekintik, mások pedig csupán csak a kényelem miatt döntenek úgy, hogy az autójuk ablaküvegeire sötétítő fóliát rakatnak. Ez is, mind oly sok minden az élet területe, jogszabályi keretek közé van szorítva, így nem mindegy, hogy az autónkra milyen fólia is kerül. De milyeneket lehet az autóra felszerelni?

Az autófóliáknak nagyon sok fajtája van, vannak amelyek csak az utastérbe bejutó fény erejét csökkenti, de megtalálhatóak a piacon olyanok is, amelyek hőelnyelőek, vagy az ablaküvegek betörését meggátolják, megnehezítik. Ha utólag kívánjuk felszerelni a fóliát, akkor nem szükséges a közlekedési hatóság külön engedélye, csupán az alábbiakat kell figyelembe venni.

A fóliázással a 6/1990. KöHÉM rendelet 97. § (5)-(6) bekezdése foglalkozik, melyek szerint:

"A személygépkocsi ablakain – kivéve a lakófelépítmény ablakait – menet közben nem szabad függönyt, vagy olyan más megoldást (fólia, üvegre felhordott fényelnyelő vagy fényvisszaverő réteg stb.) alkalmazni, amely a személygépkocsi ablakain a kilátást, illetőleg az átlátást megakadályozza.”, “Az (5) bekezdésben meghatározott követelmény nem vonatkozik a gépkocsi szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képességét csökkentő olyan eszközre, amely alkalmazására az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága az ER. 2. § (3) bekezdés h) pontja alapján, az ENSZ-EGB 43. számú előírás 21. számú mellékletében meghatározott, a biztonsági üvegezés járműbe szerelésére vonatkozó műszaki követelmények figyelembevételével engedélyt adott."

Vagyis az idézett jogszabályi szövegből kiolvasható, hogy az alkalmazandó fóliának rendelkeznie kell a jogszabály alapján kiadott alkalmazási engedéllyel. Tehát az a vállalkozás, aki vállalja az autófóliák utólagos felszerelését, azok kötelesek feltüntetni az engedély számát, továbbá műbizonylatot kell kiállítani, melynek tartalmaznia kell az alkalmazott fólia típusjelét, minőségi jelét, valamint azt is, hogy az autófólia mely ablaküvegekre helyezhető fel. Ha műszaki vizsgára kerül sor, akkor a műbizonylatot, valamint az engedély számának feltüntetését ellenőrzik. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy "H" betűből, és 8 számból állós sorozatot tüntetnek fel (pl.: H-11-01-4190).

Ezeken túlmenően az autófólia fényáteresztő képessége meg kell feleljen az ER. 5. számú melléklet, IV. fejezet, 4. pont, 4.1 bekezdésében előírt követelményeknek:

• a szélvédő esetében – kivéve a lehajtott napellenzők által takart üvegfelület – ha a fényáteresztő-képesség legalább: Tmin=75%;
• a vezetőtéri oldalablakok üvegei (amelyen keresztül a gépjármű vezetője részére az oldalra való kilátás, valamint a visszapillantó tükrökkel a jármű mellett lévő mindkét forgalmi sávra történő hátralátás biztosítva van) legalább: Tmin=70%;
• egyéb ablakok (utastéri, raktéri oldal és hátsó ablakok) üvegei esetében nincs követelmény.

Amennyiben a gépkocsink első szélvédőjére fényszűrő csíkot is akarunk szerelni/szereltetni, akkor az arra vonatkozó követelmény az ER. 97. § -a szerint:

• Nem kell a kilátást zavarónak tekinteni, a szélvédő felső részén elhelyezett olyan fényszűrőt, amely a kilátást nem akadályozza, magassága a járműre felszerelt belső napellenző magasságánál nem nagyobb, rajta keresztül a közúti jelzések színe tévedés mentesen felismerhető.

Tehát csak akkor szerelhető fel jogszabályilag helyesen, nem beleköthetőnek az autófólia, ha a fólia és az üveg együttes fényáteresztő képessége nem kisebb, mint az idézett jogszabályban meghatározott vonatkozó érték. Ha a hátsó ablaküveget lefóliázzuk (nincs rá előírás, akár fekete is lehet), akkor a gépkocsinak rendelkeznie kell jobb oldali visszapillantó tükörnek (ez ma már nem kérdés).

Ami jogszabály korábban foglalkozott az autófóliával, a 84/2005. GKM rendelet, azt a 106/2007. GKM rendelet hatályon kívül helyezte, így a fentebb leírt jogszabályok foglalkoznak az autófóliával.

Egyébként aki nagyon nagy tuningőrült, vagy érdekli, hogy milyen mértékig lehet tuningolni az autót, hogy azzal a közúti forgalomba is részt lehessen venni, az ellátogathat a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapjára, és ott elolvashatja "A járművek tuningjáról és annak engedélyezéséről" szóló tájékoztatást.

Jelen bejegyzésem az említett tájékoztatás alapján készült.

A Kaputérség.hu oldal közzétette a budapesti Kiskörút látványtervének képeit, íme:

Forrás: Kaputérség.hu