Szamárlétra

Egy közúti közlekedési baleset senkinek sem hiányzik, az senkinek sem jó. De ha már megtörtént a baj, akkor mit kell tenni, hívni kell rendőrt a helyszínre?

A kérdésre a választ két részre szeretném bontani, hiszen el kell különítenünk egymástól az anyagi káros közlekedési balesetet, és a személyi sérüléses balesetet. Az elsőnél, mint a neve is takarja, “csak” anyagi kár keletkezik, a másodiknál a balesetben részt vevő személy valamelyike, esetleg minden résztvevője személyi sérülést szenved (8 napon belül gyógyuló, 8 napon túl gyógyuló).

Kezdeném a személyi sérüléses közlekedési balesetnél. Ebben az esetben, amikor a balesetben valaki megsérül köteles rendőrt hívni a helyszínre, hiszen azt a KRESZ (1/1975. KPM-BM együttes rendelet) 58. § (2) bekezdése is előírja. Tehát ez nem lehetőség, hanem kötelesség. Többször elő szokott fordulni az életben, hogy egy-egy kisebb közlekedési balesetnél a résztvevők rendőr kihívása nélkül megegyeznek, holott valamelyikőjük megsérült. Ez lehetséges, hogy jó megoldásnak tűnik, hogy a hatóság tudomására hozása nélkül az okozó eltusolja az ügyet. Sajnos ez némi (elég sok) kockázatot rejt magában. Hiszen ha nem látható külsérelmi nyom, attól még belső sérülés lehet (belső vérzés, koponyasérülés, stb.). Amennyiben ilyen baleset részese valaki, az mindenképpen hívjon rendőrt a helyszínre, ugyanis a helyszíni nyomok még rögzíthetőek, a felek még tisztán emlékeznek mindenre.

Anyagi káros közlekedési balesetnél nem kell minden esetben rendőrt hívni a helyszínre. Csak akkor kell, ha a felek valamelyike a felelősségét vitatja. Ha az okozó egyértelműen elismeri a felelősségét, akkor egy európai kárbejelentő lapot kell kitölteni. Természetesen azért nem árt elsőnek leellenőrizni, hogy mindenki rendelkezik -e kötelező felelősség biztosítással (ha valaki nem rendelkezik, akkor rendőrt kell hívni.). Az okozó fél az A résznél, a vétlen (részes) pedig a B résznél töltse ki nyomtatványt. Nagyon fontos, hogy pontosan legyen kitöltve ez a bejelentő lap, hiszen a későbbi kellemetlenségeket, félreértéseket elkerülhetjük. A kárbejelentő lap legalján van egy megjegyzés rovat, ahova az okozónak be kell írnia saját kezűleg, hogy “a baleset okozásáért a felelősségemet elismerem”, majd alá kell írni. Amennyiben mindkét fél aláírta, utoljára ellenőrizzük le az adatok helyességét, majd az eredeti példány a vétlennél marad, a másolat pedig az okozónál. Ezzel a bejelentő lappal lehet menni a biztosítóhoz.

Ha valamelyik fél vitatja a felelősségét, akkor rendőrt kell kihívni a helyszínre. Ebben az esetben a helyszínre érkező rendőr meghallgatja a résztvevőket, megnézi a hátramaradt nyomokat, majd a járműveken keletkezett rongálódásokat, majd a felek részére elmondja a tényállást. A rendőrnek ilyen esetben kötelessége a szabálysértési törvény szerint szemlét végrehajtani. Az életben van arra példa, hogy mikor a rendőr felvázolja a felek részére a következményeket, akkor már az okozó a felelősségét elismeri. Ebben az esetben ugyanazt kell csinálni, mint ahogy az előbb leírtam: európai kárbejelentő, stb. Ebben az esetben rendőri intézkedés nem történt, hiszen a rendőr nem intézkedett, csak felvilágosítást adott.

Hol lehet ilyen kárbejelentő lapot kérni?

Bármelyik biztosító társaságtól lehet kérni ingyenesen. Célszerű a járműben néhány darabot tartani.

Láttam már egy két balesetmegelőzési filmet, de a franciák készítették el szerintem az eddigi legjobbat, ha lehet annak mondani. Nem is tudom, hogy filmnek, reklámnak, vagy minek nevezzem, mert a "minifilm" (nevezzük így), csaknem öt és fél perc hosszú. A "minifilm" dokumentarista stílusban, többszálon futva lett elkészítve, az időben előre-hátra ugrál, de egyáltalán nem lett hatásvadász. A film végén a képernyőt fogjuk nézni döbbenten. Ilyen filmek kellenének főműsoridőben, ilyen eszközökkel lehetne megelőzni a baleseteket.

Egy másik nagyon jó kis balesetmegelőzési film a következő. Tipikus szombati buli utáni állapotokat tükröz, a végén a döbbenettel:

Éppen most olvasom az Origo.hu oldalon, hogy a kézilabdás Pásztor Istvánt a házolása miatt első fokon nyolc hónap fogházra ítélték. Ez év szeptemberében, körülbelül egy hónappal ezelőtt a kézilabdás motorkerékpárjával közlekedett Veszprém lakott területén belü, ahol a Dózsai György út egyik gyalogosátkelőhelyen elgázolt egy 80 éves idős gyalogos férfit. Az elgázolt gyalogos a helyszínen életét vesztette. A Blikk ügy tudja, hogy a motorkerékpárt 50 km/h helyett 69 km/h-val vezette a kézis, amely nem mondható extrém nagy sebességtúllépésnek, de persze több, mint a megengedett. A bíróság a kézilabdázót nyolc hónap fogházbüntetésre ítélte, valamint öt évre eltiltotta a járművezetéstől, valamint a bűnügyi költség (334397 Ft) megfizetésére kötelezte a gázolót, balesetet okozót. Mindez az elsőfokú ítélet, az ítélet ellen fellebbezett a sportoló.

Véleményem szerint a bírónak vastagon fogott a ceruzája, hiszen ilyen, és hasonló jellegű baleseteknél a szabadságvesztés végrehajtását fel szokták függeszteni két évre.

Mondjuk azt is hozzá kell tenni, hogy az eset pontos körülményit egyáltalán nem ismerem, hogy például a gyalogos hány méterre haladt be a gyalogosátkelőhelyre, hogyan történt az elütés, stb.

Szerintem másodfokon felfüggesztettet fog kapni, de majd meglátjuk.