Ebben az évben augusztusban volt szerencsém az USA-ban tölteni egy hetet. Az idő rövidsége miatt csak két városban voltam, New York-ban hat napot, Washingtonban pedig sajnos csak egy napot. A Washingtonban dolgozó ismerősömék elvittek a washingtoni nemzeti katedrálishoz, amelynek már a mérete is lenyűgözött engem, valamint az is, hogy a katedrálist kizárólag adományból épült, az államnak semmi köze nincs az épület építési költségeihez.
A katedrálisról érdemes tudni, hogy az építése elég hosszú múltra tekint vissza, ugyanis 1791. január 24-én George Washington felkérte Pierre L’Enfant mérnököt, hogy alkossa meg a főváros építészeti tervét. A tervek szerint a mérnök ötlete volt egy hatalmas templom felépítése, ám annak kivitelezésének elkezdéséhez csaknem 100 évet kellett várni. Vagyis pontosabban mondva a pénzgyűjtés elkezdéséhez kellett ilyen sok időt várni.
1893-ban az amerikai Kongresszus megadta az építésre az engedélyt a főváros legszebb helyén, a Szent-Alban hegyen. Az épület alapköve 1907-ben került lefektetésre. A katedrális építése csaknem nyolcvan évig tartott, az építkezést 1990-ben fejezték be.
Ebben a katedrálisban helyezték örök nyugalomra Woodrow Wilson amerikai elnököt, itt tartotta utolsó istentiszteletét Martin Luther King.
Ennyi bevezetés után elérkeztük az épület érdekességéhez:
Az épületen megannyi kiszögellés látható, amelyeknek a végén vízköpők százai vannak. 1980-ban a nyugati tornyokat felújították, és a felújítás alatt a National Geographic World Magazin támogatásával gyerekrajz-pályázatot írtak ki, hogy tervezzenek néhány vízköpőt. A harmadik helyen egy Darth Vader-vízköpő végzett, amelynek modelljét egy bizonyos Jay Hall Carpenter szobrász készítette el, majd kifaragás után a katedrális északnyugati tornyán a mai napig látható a Darth Vader-es vízköpő.
Aki nem hiszi, az járjon utána, hogy igaz-e a történet. De elárulom, hogy igen, a történet IGAZ!
Aki kíváncsi a katedrálisról készített képekre, az látogasson el a Picasa Webalbumomba.
Utolsó kommentek