Szamárlétra

Az utóbbi időkben sokszor lehetett hallani a híradásokban, hogy egyre több ember dönt úgy, hogy vesz magának gáz -és riasztó fegyvert. 2004. szeptemberétől könnyebben juthat valaki gáz -és riasztó fegyverhez. De mit kell hozzá tenni, hogy lehet törvényesen ilyen fegyvert venni?

Tulajdonképpen Magyarországon bárki szabadon vásárolhat magának gáz -és riasztó fegyvert. Mondjuk ez így teljesen nem igaz, ugyanis a 253/2004. Kormány rendelet szabályozza, hogy kik azok a személyek, akiknek engedélyezett a vásárlás. A jogszabály szerint (3. §) az vásárolhat gáz -és riasztó fegyvert, aki 18. életévét betöltötte, aki cselekvőképességét kizáró vagy korlátozó gondokság alatt nem áll, akit a törvényben említett bűncselekmények miatt nem ítéltek el (állam elleni bűncselekmények, emberiség elleni bűncselekmények, visszaélés lőfegyverrel, vagy lőszerrel, stb.).

Amennyiben a fentebb felsorolt feltételeknek megfelel az illető, akkor szabadon vásárolhat magának gáz -és riasztó fegyvert. A vásárláskor az eladótól a vásárló fog kapni egy garancia jegyet. Ha valaki nem akarja magánál tartani a fegyvert, akkor nincs más teendője, csak annyi, hogy a fegyvert az otthonában biztonságosan tárolja. Ha valaki magánál akarja tartani, akkor egy egyszerűbbnek mondható engedélyezési eljárást kell kezdeményezni.

Hogyan kell engedélyezni, hogy valaki magánál tartsa?

Ha új fegyvert vásárolunk, akkor garanciajegyet fogunk kapni. Ha használtan vásároljuk a fegyvert, akkor azt be kell vizsgáltatni a Polgári Kézilőfegyver -és Lőszervizsgáló kft-nél. A fegyverbolt eladójától kapott garanciajeggyel a lakcíme szerinti illetékes rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályra/alosztályra kell elmenni, ahova a tárból kiszedett lőszerekkel együtt a gáz -és riasztó fegyvert is el kell vinni becsomagolva. Szükséges okmány továbbá a garanciajegyen kívül (vagy használt fegyver esetében az MKH-tól kapott tanúsítvány) az ügyfél személyi igazolványa, lakcímet igazoló igazolvány.

Az ügyintéző az ügyfél részére egy űrlapot fog adni, amit értelemszerűen ki kell tölteni, majd a gáz -és riasztó fegyver adatait, ügyfél személyi adatait rögzítik. Itt fog az ügyfél kapni egy csekket, ami 2.000 forintról fog szólni, és azt a postán be kell fizetni, majd a befizetett igazolószelvényt vissza kell vinni az igazgatásrendészeti osztályra/alosztályra, az ügyintézőhöz. Ezután az ügyfél kapni fog egy igazolást, hogy az engedélyezési eljárás folyamatban van, azonban ezen igazolás nem jogosít viselésre!

A lakcímtől, valamint a beadott kérelmektől függően 2-4 héten belül vagy postai úton kapja meg a kérelmező a viselési engedélyt, vagy be kell fáradnia a rendőrségre, hogy azt átvegye. A viselési engedély fegyverre, és névre szól. Ezzel az engedéllyel már nyugodtan lehet viselni a gáz -és riasztó fegyvert.

A viselt fegyvert rejtve kell hordani, nyíltan nem lehet. Ha a gáz -és riasztó fegyvert magunknál tartjuk, akkor minden esetben magunknál kell tartani a viselési engedélyt is. Ha rendőri (vagy más hivatalos szerv, pl. vám -és pénzügyőrség) intézkedésre kerül sor, és a fegyvert viselünk, akkor az első dolog az legyen, hogy a rendőrt tájékoztassuk, hogy gáz -és riasztó fegyver van nálunk, és azt is mondjuk meg, hogy az hol van.

Ha valaki csak a lakásában, az elkerített ingatlanon belül akarja tartani a gáz -és riasztó fegyvert, ahhoz nem kell viselési engedély.

Véleményem szerint a közigazgatási bírság rengeteg sebből vérzik. Amióta bevezették sok kritika érte, többen szót emeltek az alkotmányossága kérdése ügyében, de a közigazgatási bírság intézménye kiállta az alkotmányosság próbáját. Természetesen az Alkotmánybíróság néhány rendelkezésnél mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, amelyet javítottak is az illetékesek, így már lassan három éve alkalmazzák a hatóságok ezen intézményt. Hogy sikeresen-e, az már más kérdés. Ha a hatóságok teszik fel maguknak a kérdést, akkor valószínűsíthetem, hogy igen a válasz, hiszen több forrásból is lehetett már korábban olvasni, hogy milyen összegű pénzek folytak be eddig a közigazgatási bírságokból.

Ha nap mint nap autóba ülő állampolgárnak tesszük fel a kérdést, akkor már szerintem már más a helyzet, hiszen rengetegen ellenzik a bírságolás ezen formáját, módját. Véleményem szerint itt a módja szón van a hangsúly, hiszen azzal nincsen semmi baj, amikor a rendőrség egy általános iskola környékén méri a sebességet, teszem azt a 30 km/h-s sebességkorlátozó jelzőtábla hatálya alatt. Ezzel mindenki egyetért, senki se száguldozzon egy általános iskola, vagy éppen egy középiskola környékén, ahol igencsak magas a baleset bekövetkezésének kockázata. Azzal viszont már baj van, ha a hatóság egy-egy olyan helyen "bújik" el, ahol a sebességmérésnek semmi, de semmi értelme nincsen, például kint felejtett 20-30-40 km/h korlátozó jelzőtábla hatálya alatt. Semmilyen baleseti kockázat nincsen az adott helyen, de beállnak mérni sebességet, értelmetlenül. Így sajnos az állampolgárok részére nem azt a látszatot fogja kelteni a hatóság munkája, hogy "Na, helyes, nagyon jó helyen állnak ki sebességet mérni, így kell ezt, vigyáznak ránk", hanem éppenséggel az ellentettjét: "miért állnak itt, és itt? Pénzbeszedés". Természetesen most jöhet azonnal az ellenreakció, hogy a sebességhatárokat igenis be kell tartani. Igen be, én is ezen a véleményen vagyok, de a sebességhatárok meghatározásnál vegyük figyelembe az adott helyszínt, hogy milyen a baleseti kockázat, vagy éppen a kint felejtett jelzőtáblákat a közútkezelő azonnal szedje be, ha már nincsen szükség azokra.

Aki ilyen helyre küldi ki az alárendeltségébe tartozó emberét (vagy éppen a traffipaxos saját elhatározásából) sebességet mérni, az gondolkozzon el, hogy ő betartaná-e az adott körülmények között a sebességhatárokat. 95 százalékban biztos vagyok benne, hogy nem lenne a válasz. Vagy rendben van, álljanak ki ilyen helyre sebességet mérni, de akkor helyezzenek ki ilyen helyre egy jól látható, mobil jelzőtáblát, hogy "Radar control", vagy éppen "Sebességmérés", de ne bújjanak be egy autókereskedésbe sebességet mérni, azt a látszatot keltve, hogy a sebességmérő autó egy eladó kocsi, vagy éppen egy parkolóba.

A KRESZ januári változásával a jogalkotó megadta a sebességmérő járműveknek azt a privilégiumot, hogy akár tiltott helyen megállva mérjenek sebességet, a közúti forgalmat nem akadályozva.

Ezen nem túl rövid bevezető után megosztanám, hogy miért nem áll túl biztos lábakon a közigazgatási bírság. Két konkrét példát is tudok felhozni, hiszen apa és barátja közös vállalkozásában fordult elő, céges járművel. Az első esetben X vezette a járművet, és elméletileg egy 60 km/h-s sebességkorlátozó táblánál 93 km/h-val hajtott, amelyet a hatóság 45.000 forint közigazgatási bírsággal díjazott. Megtekintettük a rendőrségi honlapon a fényképet, amely a szabálysértés tényét rögzítette. Elsőre mindketten (édesapám és én) rávágtuk, hogy jogos, de másodjára nézve már nem volt az. Miért? Mert a tisztelt hatóság kettő fényképet közölt: az egyiken le volt fotózva a 60 km/h-s sebességkorlátozó jelzőtábla, a másik fotón pedig a céges jármű ( a fénykép fejlécében volt a sebesség, hogy 93 km/h-val közlekedik). Apával mindketten feltettük egymásnak a kérdést, hogy ez a két fotó semmit sem bizonyít, hiszen a jelzőtábla, az a folyamatos videofelvételen biztosan nem látható, hiszen az valahova máshova volt kihelyezve, nem oda, ahol a céges járművünk közlekedett (ha egyáltalán ki volt helyezve?!). A másik gond a GPS koordinátákkal volt és helyszínmegjelöléssel, hiszen a rendőrségi honlapon megadott koordináták és határozatban megjelölt helyszín valahogy nem esett egybe. Nem kellett több, apa elutazott a kérdéses helyszínre néhány nappal később, és azt tapasztalta, hogy a 60 km/h-s jelzőtábla sehol sem volt kihelyezve, természetesen fotókkal rögzítette. Írásban egy megkereséssel éltünk az adott helyszín szerint illetékes közútkezelőhöz, aki válaszlevelében tájékoztatott, hogy ők nem helyeztek ki sebességkorlátozó jelzőtáblát, valamint a kérdéses, a rendőrség által megadott helyszín az Eger lakott területén belül található, tehát a rendőrség által készített fotók/felvételek és a helyszín abszolút nem egyezett, hiszen a felvételen egyértelműen kivehető, hogy az lakott területen kívül készült. Ezen információkat és adatokat összegezve apával a következő fellebbezést írtuk meg a tisztelt hatóságnak:

"Tisztelt Főkapitány Úr! Cégünk, a …. KFT, mint a …. forgalmi rendszámú gépjármű üzembentartója a fenti hivatkozási számú ügyszámon, a részünkre megküldött határozatban foglaltakról értesülve az ügyet kivizsgáltuk, és a határozat ellen fellebbezéssel élünk.

A ….. forgalmi rendszámú gépkocsi használóját meghallgattuk, az üggyel kapcsolatosan a szakhatóságtól tájékoztatást kértünk, valamint igénybe vettük a Rendőrség nyilvános adatbázisában elérhető adatokat és az Útvonalterv.hu GPS útvonalterv szolgáltatását.

A kivizsgálás során megállapítottuk, hogy a gépjármű a kérdéses időpontban Füzesabony irányából Maklár-Eger irányába közlekedett. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítást nyert, hogy a határozatban megjelölt szabálysértést a jármű vezetője nem követte el, ezért fellebbezéssel élünk a fenti ügyszámú határozat ellen, megalapozottság hiánya miatt, ugyanis az abban foglaltak több pontatlanságot tartalmaznak, így nem alapozza meg a határozatban foglalt szabálysértés elkövetését.

Fellebbezésünket az alábbiakkal támasztjuk alá:

1. A szabálysértés helyszíneként határozatukban a 2501-es út, 350 méterét jelölték meg, kilométerszelvény nélkül. Az Önök által megjelölt helyszín pontos meghatározása alapján a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei igazgatóságát kerestük meg, aki a következőkről tájékoztatta cégünket: a 2501-es út, 350 métere Eger átkelési szakaszára, a Sas útra, lakott területen belüli útra esik. A https://kozigbirsag.police.hu nyilvánosan elérhető honlapon a gépjárműről készült fotóról egyértelműen látszik, hogy az nem lakott területen belül közlekedett.

2. A fenti honlapon megtalálható a gépjárművet rögzítő fotón a GPS koordináták alapján a gépjármű a fent megjelölt út végén lévő körforgalom után készült, miközben a jármű Maklár irányába közlekedett, a megjelölt helyszíntől körülbelül 10 km-re. A gépjárműről készült fotó helyszínén az adott útszakaszon, a …. forgalmi rendszámú gépjármű által használatba vett forgalmi sávra sebességkorlátozás nem volt érvényben, tehát az adott útszakaszon a járművünk részére a megengedett legnagyobb sebesség 90 km/h volt. A felvételen egyértelműen látható, hogy a gépkocsit vezető személy 93 km/h sebességgel közlekedik, a tűréshatáron belül.

3. Szintén a fenti honlapon található, a sebességkorlátozó táblát tartalmazó fotón a tábla helyét jelölő GPS koordináták szerint a tábla Maklár közigazgatási határában van elhelyezve a Füzesabony irányba haladó forgalmi sávban. A gépjármű ezzel az iránnyal ellentétes irányba haladt ás a táblától körülbelül 4 km távolságra volt. Ennek tisztázása érdekében a cégünk a helyszínt megtekintette, és a helyszínen fényképfelvételeket készített (melyeket jelen fellebbezésemhez mellékelten csatolok), amelyen egyértelműen látható, hogy a sebességkorlátozó tábla Maklár közigazgatási határában volt elhelyezve. A kép jobb oldalán látható transzformátor jól beazonosítja a helyszínt.

Összegezve a fentiekből és a becsatolt iratokból egyértelműen látszik, hogy a jármű, a tiltótábla és a határozatukban szereplő helyszín egymástól külön-külön, több kilométer távolságra van, így a bírságban közölt szabálysértést a jármű vezetője nem követte el, szabályosan, a KRESZ-ben foglaltaknak megfelelően közlekedett.

Továbbiakban a https://kozigbirsag.police.hu oldalon közzétett fotók, valamint az előzőekben kifejtettek miatt egyértelműen nem bizonyítják az elkövetett szabálysértés tényét, valamint vélelmezhető, hogy az Önök által készített folyamatfelvételen (traffipax videofelvétele) sem állapítható meg egyértelműen a szabálysértés elkövetése, a tényállás kellően nem tisztázott, ami nem alapozza meg a fenti határozat számon kiszabott közigazgatási bírságot.

A fentiek miatt kérjük az eljárás megszüntetését, és a kiszabott bírság visszavonását."

A fenti fellebbezést 5.000 forint illeték fejében elküldtük a hatóságnak, és néhány napon belül meg is érkezett a válaszlevél. Nekünk lett igazunk, és a hatóság visszavonta a közigazgatási bírságot, a 45.000 forintot. Most teszem fel a kérdést, hogy azon a napon, és a korábbi napokon is, mennyien közlekedtek azon az úton, és mennyi autóst mértek be ugyanilyen módon, és mennyi gépjárművezetőnek küldtek ki 45.000 forintos (vagy esetleg nagyobb) bírságot? Mennyien fizették ezt be? Nem éppen jogszerűen lettek ezek az autósok megbírságolva, vagyis inkább pontosabban fogalmaznék: az elkövetett szabálysértés nem kellően volt tisztázva, nem kellően van/volt bizonyítva. Kérem szépen, ha a hatóságnak meg van a technikája (mert meg van) az ilyen jellegű szabálysértések dokumentálására, akkor azzal minőségi munkát végezzenek, olyat, hogy azt ne lehessen kétségbe vonni, jogszerűen és szakszerűen (még ha nem is erkölcsösen) bírságolják meg az autósokat.

A másik sarkalatos pont a sebességmérés kapcsán az, hogy egy GKM rendelet szerint a nem fixen telepített pillanatnyi sebességmérő berendezéssel legalább 15 másodperc időtartamú felvételt kell rögzíteni. Vajon az eddig elkészített felvételek (sebességtúllépés esetén) mindegyikénél meg volt ez a 15 másodperces folyamatos felvétel? Legyünk jó szívűek, és vélelmezzük azt, hogy igen(?)…

Tehát ez a közigazgatási bírság nagyon szép, és nagyon jó, de sajnos a hatóság az eszközeit nem a legmegfelelőbben használja, és az autós részére nem éppen szakszerűen, valamint nem jogszerűen szabják ki a súlyos tízezer forintos közigazgatási bírságokat, akik bízva a hatóságba vetetett bizalmukkal be is fizetik. Természetesen ezen bejegyzésemmel nem az a célom, hogy a hatóság munkáját minősítsem, és nagyon-nagyon remélem, hogy nem általános az ilyen jellegű bírságolási gyakorlat, ezen eset kirívó példa volt. Legalábbis szeretném ezt hinni…

Véleményem szerint az ilyen esetekben nem mindig a hatóság lehet a felelős, hanem a jogalkotó is, hiszen a jogszabály megalkotása nem csak abból áll, hogy megalkotunk egy jogszabályt (szűk értelemben igen), hanem abból is, hogy a jogalkalmazók részére biztosítani kell a jogszerű és szakszerű intézkedés lehetőségét, követelményét. Ha kell, akkor módszertani útmutatóval, az alkalmazandó jogszabályok részletes magyarázatával, stb.

A jogalkotónak szerintem újra kellene gondolni a közigazgatási bírság intézményét, hiszen nem biztos, hogy az autósnak az a legnagyobb büntetés, hogy megbüntetik X ezer forintra, hanem az, ha elveszti a jogosítványát X időre (akár évekre is)….

Sorra bukkannak elő a már meglévő kátyúk mellet újabbak, és újabbak, hol kisebb, hol tekintélyes méretűek. Ezeknek a kátyúknak a megjelenése az utakon rendkívül nagy balesetveszéllyel jár, valamint a járművek futóműveinek rongálódására is számítani lehet, ami egyes típusoknál több tízezer forint lehet. Természetesen a közútkezelők a lehetőségeikhez mérten (?) próbálják ezeket az úthibákat megszüntetni. Ha megszüntetni nem tudják azonnal, illetve nem kell azonnal elhárítani, akkor csak kihelyeznek egy figyelmeztető jelzőtáblát, valamint egy sebességkorlátoz táblát is. Igen, jól olvasható, azért írtam azt, hogy nem kell azonnal elhárítani, ugyanis az 5/2004. GKM rendelet leírja, hogy a helyi közutak útburkolat javítását mikor javasolják. Erre nem szeretnék kitérni, aki kíváncsi rá, az nyugodtan olvassa el, lehet találni érdekességet az említett jogszabály 5.3 pontja alatt. A bejegyzésem célja nem ennek vázolása, hanem inkább az, hogy mi ilyenkor a teendő.

Remélhetőleg a kátyúba hajtás következtében nem történik személyi sérülés (pl.: kátyúba hajtás után jármű feletti uralom elvesztése), akkor amennyiben lehetőség, és mód van rá, szerezni kell tanút, aki ott volt, és látta, hogy belehajtottunk a kátyúba. Természetesen azt is ellenőrizzük, hogy az adott útszakaszon volt -e úthibákra figyelmeztető tábla. Amennyiben volt, azzal együtt biztos volt sebességkorlátozó tábla is, így ebben az esetben a közútkezelő kidobta a nyakából a felelősséget, nem indokolom, hogy miért. Ha nem volt figyelmeztető tábla, akkor a helyszínre hívjunk rendőrt. A rendőr készíteni fog egy négy oldalas jelentést, valamint lefényképezi az úthibát, és a megrongálódott gépkocsit is. A rendőrtől meg tudjuk kérdezni, hogy pontosan hol van az a bizonyos kátyú (út száma, kilométerszelvény, és méter). Ezen jelentésből példányt nem kapunk a helyszínen, hanem azt majd egy megkeresés formájában tudjuk kikérni az illetékes rendőrkapitányságtól. Egyébként nem árt, ha mi is készítünk néhány képet a biztonság kedvéért. Ha ez megtörtént, akkor tudjuk meg, hogy az adott útszakasz kinek a kezelésében van, vagyis melyik közútkezelő illetékességbe tartozik az út kezelése. Ezt az esetek többségében az intézkedő rendőr meg fogja tudni mondani.

Ha ez megtörtént, akkor a kátyúkárt az illetékes kezelőnél kell bejelenteni, a Magyar Közút kht. oldalán, a kapcsolat menüpont alatt található elérhetőségek egyikén. Kárigényt csak a gépjármű tulajdonosa, vagy az általa meghatalmazott személy jelenthet be. A Magyar Közút kht. honlapján található egy kárbejelentő lap, melyet a személyes bejelentéskor, vagy előzetesen kell kitölteni, és elküldeni a kárbejelentéssel együtt. Csatolni kell (célszerű) továbbá a kár összegét, bekövetkeztét igazoló dokumentumot (pl.: fénykép, tanú nyilatkozat, a kikért rendőrségi jelentés, javítási számlát, stb.).

Sajnos ezzel még nincsen vége, hiszen a bizonyítási teher azt sújtja, aki a kárt bejelentette, tehát a károsultnak kell igazolni, hogy a kára az ott, és úgy következett be, ahogyan ő azt bejelentette. Nagyon ajánlott a helyszín pontos megadása, időpontja, mi, és hogyan történt.

Ezután a közútkezelő munkatársai nyilvántartásba veszik a káreseményt, majd amennyiben hiányosságot tapasztalnak, úgy hiánypótlásra hívják fel a károsult figyelmét, majd a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kivizsgálják a kárigényt. A közútkezelő munkatársai azonnal felveszik a kapcsolatot a biztosítási partnerünkkel (akinél meg van kötve a kötelező felelősségbiztosítás), hogy a kárszakértő egyeztessen telefonon a kárbejelentővel a kárfelvétel részleteiről.

Ha már eddig eljutottunk, akkor már lehet látni a fényt az alagút végén, de még nem olyan tisztán. Ha a fentebb leírtak megtörténtek, akkor a közútkezelő kivizsgálja az ügyet, és dönt a kárigény elismeréséről, vagy elutasításáról. Amennyiben a közútkezelő a felelősségét elismeri, az elismerő nyilatkozatot felterjesztik a biztosítóhoz, aki egy újabb, a saját vizsgálatát követően hoz döntést az ügyben. Amennyiben elutasította a közútkezelő a kárigényünket, úgy polgári peres úton tudunk jogorvoslattal élni.

közútkezelő elérhetősége: http://internet.kozut.hu/telefonkonyv/Lapok/default.aspx

Egy közúti közlekedési baleset senkinek sem hiányzik, az senkinek sem jó. De ha már megtörtént a baj, akkor mit kell tenni, hívni kell rendőrt a helyszínre?

A kérdésre a választ két részre szeretném bontani, hiszen el kell különítenünk egymástól az anyagi káros közlekedési balesetet, és a személyi sérüléses balesetet. Az elsőnél, mint a neve is takarja, “csak” anyagi kár keletkezik, a másodiknál a balesetben részt vevő személy valamelyike, esetleg minden résztvevője személyi sérülést szenved (8 napon belül gyógyuló, 8 napon túl gyógyuló).

Kezdeném a személyi sérüléses közlekedési balesetnél. Ebben az esetben, amikor a balesetben valaki megsérül köteles rendőrt hívni a helyszínre, hiszen azt a KRESZ (1/1975. KPM-BM együttes rendelet) 58. § (2) bekezdése is előírja. Tehát ez nem lehetőség, hanem kötelesség. Többször elő szokott fordulni az életben, hogy egy-egy kisebb közlekedési balesetnél a résztvevők rendőr kihívása nélkül megegyeznek, holott valamelyikőjük megsérült. Ez lehetséges, hogy jó megoldásnak tűnik, hogy a hatóság tudomására hozása nélkül az okozó eltusolja az ügyet. Sajnos ez némi (elég sok) kockázatot rejt magában. Hiszen ha nem látható külsérelmi nyom, attól még belső sérülés lehet (belső vérzés, koponyasérülés, stb.). Amennyiben ilyen baleset részese valaki, az mindenképpen hívjon rendőrt a helyszínre, ugyanis a helyszíni nyomok még rögzíthetőek, a felek még tisztán emlékeznek mindenre.

Anyagi káros közlekedési balesetnél nem kell minden esetben rendőrt hívni a helyszínre. Csak akkor kell, ha a felek valamelyike a felelősségét vitatja. Ha az okozó egyértelműen elismeri a felelősségét, akkor egy európai kárbejelentő lapot kell kitölteni. Természetesen azért nem árt elsőnek leellenőrizni, hogy mindenki rendelkezik -e kötelező felelősség biztosítással (ha valaki nem rendelkezik, akkor rendőrt kell hívni.). Az okozó fél az A résznél, a vétlen (részes) pedig a B résznél töltse ki nyomtatványt. Nagyon fontos, hogy pontosan legyen kitöltve ez a bejelentő lap, hiszen a későbbi kellemetlenségeket, félreértéseket elkerülhetjük. A kárbejelentő lap legalján van egy megjegyzés rovat, ahova az okozónak be kell írnia saját kezűleg, hogy “a baleset okozásáért a felelősségemet elismerem”, majd alá kell írni. Amennyiben mindkét fél aláírta, utoljára ellenőrizzük le az adatok helyességét, majd az eredeti példány a vétlennél marad, a másolat pedig az okozónál. Ezzel a bejelentő lappal lehet menni a biztosítóhoz.

Ha valamelyik fél vitatja a felelősségét, akkor rendőrt kell kihívni a helyszínre. Ebben az esetben a helyszínre érkező rendőr meghallgatja a résztvevőket, megnézi a hátramaradt nyomokat, majd a járműveken keletkezett rongálódásokat, majd a felek részére elmondja a tényállást. A rendőrnek ilyen esetben kötelessége a szabálysértési törvény szerint szemlét végrehajtani. Az életben van arra példa, hogy mikor a rendőr felvázolja a felek részére a következményeket, akkor már az okozó a felelősségét elismeri. Ebben az esetben ugyanazt kell csinálni, mint ahogy az előbb leírtam: európai kárbejelentő, stb. Ebben az esetben rendőri intézkedés nem történt, hiszen a rendőr nem intézkedett, csak felvilágosítást adott.

Hol lehet ilyen kárbejelentő lapot kérni?

Bármelyik biztosító társaságtól lehet kérni ingyenesen. Célszerű a járműben néhány darabot tartani.

Egy újabb "kiváló" módosító javaslatot nyújtottak be a Parlamentmek, ezúttal a szabálysértési törvény módosításáról. Jelenleg a helyszíni bírság összege 3000-20000 forintig terjedhet, de a módosító javaslatnak köszönhetően százezer forint lehet a legmagasabb összeg, a felső határ.

A közigazgatási bírsággal így is pézbehajt a rendőrség, ezzel még rátesznek egy lapáttal. Milyen komoly lesz már, amikor valaki elfelejt irányt jelezni pl. körforgalomból kifelé, és az éppen arra közlekedő rendőr megállítja, a rendőrnek nem fog tetszeni az autós "arca", kinyomja a százezer forintos csekket.

Csak gratulálni tudok.

És hogy mikortól lesz hatályos ha elfogadják? 2011. január 1-jétől.

(Azért írtam, hogy lesz, mert biztos vagyok benne, hogy elfogadják.)

Tévedett a traffipax, mert a kamion nem száguldhatott 140 km/órás tempóval. Ezért a 60 ezer forintos közigazgatási bírságról szóló határozatot hatályon kívül helyezte kedden a megyei bíróság, s 255 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a rendőrséget.

A gyorshajtás képeit még 2008. december 4-én rögzítette a rendőrség . készüléke az M 3-as autópályán a zalaegerszegi székhelyű Camion Group 2000 Bt. 25 tonna vassal megpakolt Mercedes Actros kamionjáról.

A Nyíregyháza felé a külső sávban robogó jármű a bírsághoz mellékelt egyik felvétel szerint 140 km/órás tempóval, míg a négy másodperccel később készült képen 75 km/óra sebességgel ment.

A cég fellebbezett a gyorshajtás miatt kiszabott 60 ezer forintos bírság ellen, ám ezt a rendőrség elutasította, így került az ügy a bíróságra.

A fuvarozó cég először azzal érvelt, hogy a kamionba beépített menetszabályozó berendezés miatt a jármű nem tudja a 90 km/órás sebességet túllépni. Az eljárásban meghallgatott Barabás György műszaki szakértő szerint azonban a kamion az adott lejtős útszakaszon üresbe tett váltóval, tehát a motorfék kikapcsolásával elérheti a 140 km/órát és erről 4 másodperc alatt lelassulhat 75 km/órára. A felperes fuvarozó cég álláspontja szerint azonban az eljárásban nem vizsgálták, hogy a felvételen jól látható módon az útszélét jelző oszlop is bekerült a mérőmezőbe, ami megzavarhatta a lézert és helytelen sebesség mérést eredményezhetett. Ennek vizsgálatára a szombathelyi igazságügyi és kutató intézet szakértőjét, Tangl Lászlót rendelte ki a bíróság.

Mint véleményében ő kiemelte, a Fama Laser műszer kezelési útmutatója kifejezetten felhívja rá a figyelmet, hogy méréskor ügyelni kell az optikai tisztaságra a készülék és a céljármű között. A bírságot megalapozó felvételen viszont jól látható az út szélét jelző oszlop, amely a lézer mérőmezejének 50 százalékát eltakarta. Mivel a járművet 244 méternél fogta be a műszer, a lézersugár abban a távolságban 70 centi átmérőjű, ezért az oszlop már zavart okozhatott és hibás eredményhez vezethetett.

Ennél több érvet is megfogalmazott Tangl László. A bírságot megalapozó fénykép csak két kockája volt annak a videofelvételnek, amely a szabályszegésről készült. A felvételeken látható adatok szerint a 140 km/órás tempóról 75-re 4 másodperc alatt lassult le a kamion és tett meg 183 métert. Ez azonban téves! Ha az időtartam és a tempó pontos, akkor a lassuláshoz 119,5 méterre volt szükség, ha a távolság helyes, akkor ehhez a lassuláshoz 6,1 másodpercre lett volna szükség. A teljes videofelvétel többi kockáján azonban látható olyan adat is, amely szerint 1,6 másodperc alatt lassult le a szerelvény 74 km/órára, 126 méter utat megtéve ez alatt, ami képtelenség.

Az adatok tehát nincsenek összhangban egymással, valamelyik hibás, ezért a járműszerelvény nem mozoghatott úgy, ahogy a mérőkészülék jelezte. A videofelvétel alapján egyértelmű, hogy a gyorshajtásról készült mérés téves. (A felvételsorozaton az is jól látható, hogy a kamion mögött haladó kisteherautó követési távolsága, mozgása nem változott meg, a járművek eleje nem süllyedt le, ami szintén cáfolja az intenzív fékezést.)

Mindezek alapján dr. Vértényiné dr. Futó Gabriella bíró a közigazgatási bírságról szóló határozatot hatályon kívül helyezte. A 255 ezer forint perköltség megfizetésére a rendőrséget kötelezte.

Forrás: Zalai Hírlap