Szamárlétra

Manapság egyre több gépjármű kerül úgy ki a gyárakból, hogy abban a hagyományos halogén izzók helyett, úgynevezett xenon izzókkal (gázkisülésű izzólámpák) vannak ellátva. Több gépkocsi tulajdonos dönt úgy, hogy a gépkocsijába gyárilag beszerelt halogén izzót átalakítja/kicseréli xenon izzókra.

Sok gépkocsivezető panaszkodik arra, hogy a xenon izzókkal felszerelt gépkocsik fénye rendkívül zavaró, vakító. Ez sajnos nagyon balesetveszélyes, hiszen akár néhány másodpercre is elvakíthatja a szembe közlekedő járművezetőt, ami be nem látható következményekhez vezethet. Természetesen mindkét fajta izzók (mind a xenon, mind a halogén) megfelelő beállítása szükséges. De miért vakít jobban (vagy miért tűnik vakítónak) egy xenon izzó, ugyanolyan gépjárművek esetében, ugyanolyan beállítások mellett?

A xenon izzónak nagyobb a kibocsátott fényereje, a megvilágítási területe jóval nagyobb, a megvilágított útszakaszon a fény eloszlása a szokásostól, hagyományostól eltér, a kibocsátott fény színhőmérséklete eltérő. A xenon izzók vakítása magyarázható továbbá azzal, hogy a H1-es izzó halogénfényszóró megvilágítási értéke 0,4 lux, a fénykéve szélessége 60 méter távolságban 36 méter. Xenon izzó esetében a fényszóró megvilágítási értéke 1,0 lux, a fénykéve szélessége 60 méter távolságban 68 méter.

Ezekből látható, hogy a xenon izzó alkalmazása sokkal előnyösebb a halogénizzóval szemben, hiszen a nappali fényhez közelebb álló színhőmérsékletű fényt használ, valamint a bevilágított útszakasz hossza nagyobb.

A fentieket figyelembe véve a xenon izzónál sokkal kényesebben kell kezelni a fényszóró megfelelő beállítását. Ezért szükséges az automatikus fényszóró magasságállítás, valamint az automatikus fényszórómosás. Mint a napokban megtudtam, a fényszórómosás azért szükséges, hogy a fényszóró búrára rászáradt quartz szemcséket törli le, amik a kibocsátott fényt megtörik.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság által kibocsátott tájékoztató szerint a xenon izzók (lámpák) által kibocsátott fényerő nagysága közlekedésbiztonsági szempontból különösen veszélyes vakítást okoz.

Mely jogszabályok írják elő a világító berendezéssel kapcsolatos előírásokat?

Elsősorban a 6/1990. KöHÉM rendelet 37. § (4) bekezdése szerint "A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni."

A HCR, HC, HR, és egyéb jelzésű fényszórókban csak halogén izzók (H1, H2, H3, stb.) használhatóak, mivel e fényszórók csak a típusra előírt izzókkal képesek maradéktalanul teljesíteni a megvilágításra vonatkozó követelményeket.

Ugyancsak a 6/1999. KöHÉM (MR.) rendelet tartalmazza a következőket, mégpedig a 38. § (3) bekezdése, mely szerint: "A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni."

Ugyancsak ennek a rendeletnek az 1., és 2. számú melléklete tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság területén mely ENSZ-EGB előírások vannak elfogadva:

A következő jogszabály, ami vonatkozik az izzókra, az az 5/1990. KöHÉM rendelet, mely a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szól, annak is a 16. § (6) bekezdése, mely szerint “Nem engedélyezhető a jármű olyan átalakítása, amely az MR. Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi.”

Tehát ha valaki utólagosan szereli/szerelteti be a xenon izzókat, akkor automatikus fényszóró magasságállítással, valamint automatikus fényszórómosó berendezéssel kell rendelkezni a gépjárműnek. Ha ezen feltételek nincsenek meg, akkor nem engedélyezhető a jármű átalakítása, ami egy esetleges műszaki vizsga elvégzésekor alkalmatlan minősítést jelenthet.

Azt még szeretném elmondani, hogy egyre beváltabb az a gyakorlat, mely szerint a gépjármű kereskedések új járművek átvétele esetén felajánlják a vevők részére, hogy egy kisebb plusz költség kifizetésekor nagyobb fényerejű, jobb megvilágítást biztosító világítóberendezéssel (xenon izzókkal) látják el az új járművet. Adott esetben az ilyen átalakítás jogilag a garancia részleges megvonásával járhat, annak ellenére, hogy azt márkaszervizben végezték.

Egy közúti közlekedési baleset senkinek sem hiányzik, az senkinek sem jó. De ha már megtörtént a baj, akkor mit kell tenni, hívni kell rendőrt a helyszínre?

A kérdésre a választ két részre szeretném bontani, hiszen el kell különítenünk egymástól az anyagi káros közlekedési balesetet, és a személyi sérüléses balesetet. Az elsőnél, mint a neve is takarja, “csak” anyagi kár keletkezik, a másodiknál a balesetben részt vevő személy valamelyike, esetleg minden résztvevője személyi sérülést szenved (8 napon belül gyógyuló, 8 napon túl gyógyuló).

Kezdeném a személyi sérüléses közlekedési balesetnél. Ebben az esetben, amikor a balesetben valaki megsérül köteles rendőrt hívni a helyszínre, hiszen azt a KRESZ (1/1975. KPM-BM együttes rendelet) 58. § (2) bekezdése is előírja. Tehát ez nem lehetőség, hanem kötelesség. Többször elő szokott fordulni az életben, hogy egy-egy kisebb közlekedési balesetnél a résztvevők rendőr kihívása nélkül megegyeznek, holott valamelyikőjük megsérült. Ez lehetséges, hogy jó megoldásnak tűnik, hogy a hatóság tudomására hozása nélkül az okozó eltusolja az ügyet. Sajnos ez némi (elég sok) kockázatot rejt magában. Hiszen ha nem látható külsérelmi nyom, attól még belső sérülés lehet (belső vérzés, koponyasérülés, stb.). Amennyiben ilyen baleset részese valaki, az mindenképpen hívjon rendőrt a helyszínre, ugyanis a helyszíni nyomok még rögzíthetőek, a felek még tisztán emlékeznek mindenre.

Anyagi káros közlekedési balesetnél nem kell minden esetben rendőrt hívni a helyszínre. Csak akkor kell, ha a felek valamelyike a felelősségét vitatja. Ha az okozó egyértelműen elismeri a felelősségét, akkor egy európai kárbejelentő lapot kell kitölteni. Természetesen azért nem árt elsőnek leellenőrizni, hogy mindenki rendelkezik -e kötelező felelősség biztosítással (ha valaki nem rendelkezik, akkor rendőrt kell hívni.). Az okozó fél az A résznél, a vétlen (részes) pedig a B résznél töltse ki nyomtatványt. Nagyon fontos, hogy pontosan legyen kitöltve ez a bejelentő lap, hiszen a későbbi kellemetlenségeket, félreértéseket elkerülhetjük. A kárbejelentő lap legalján van egy megjegyzés rovat, ahova az okozónak be kell írnia saját kezűleg, hogy “a baleset okozásáért a felelősségemet elismerem”, majd alá kell írni. Amennyiben mindkét fél aláírta, utoljára ellenőrizzük le az adatok helyességét, majd az eredeti példány a vétlennél marad, a másolat pedig az okozónál. Ezzel a bejelentő lappal lehet menni a biztosítóhoz.

Ha valamelyik fél vitatja a felelősségét, akkor rendőrt kell kihívni a helyszínre. Ebben az esetben a helyszínre érkező rendőr meghallgatja a résztvevőket, megnézi a hátramaradt nyomokat, majd a járműveken keletkezett rongálódásokat, majd a felek részére elmondja a tényállást. A rendőrnek ilyen esetben kötelessége a szabálysértési törvény szerint szemlét végrehajtani. Az életben van arra példa, hogy mikor a rendőr felvázolja a felek részére a következményeket, akkor már az okozó a felelősségét elismeri. Ebben az esetben ugyanazt kell csinálni, mint ahogy az előbb leírtam: európai kárbejelentő, stb. Ebben az esetben rendőri intézkedés nem történt, hiszen a rendőr nem intézkedett, csak felvilágosítást adott.

Hol lehet ilyen kárbejelentő lapot kérni?

Bármelyik biztosító társaságtól lehet kérni ingyenesen. Célszerű a járműben néhány darabot tartani.

Láttam már egy két balesetmegelőzési filmet, de a franciák készítették el szerintem az eddigi legjobbat, ha lehet annak mondani. Nem is tudom, hogy filmnek, reklámnak, vagy minek nevezzem, mert a "minifilm" (nevezzük így), csaknem öt és fél perc hosszú. A "minifilm" dokumentarista stílusban, többszálon futva lett elkészítve, az időben előre-hátra ugrál, de egyáltalán nem lett hatásvadász. A film végén a képernyőt fogjuk nézni döbbenten. Ilyen filmek kellenének főműsoridőben, ilyen eszközökkel lehetne megelőzni a baleseteket.

Egy másik nagyon jó kis balesetmegelőzési film a következő. Tipikus szombati buli utáni állapotokat tükröz, a végén a döbbenettel:

Megint csak Washington a téma, vagyis pontosabban a washingtoni metro. Sajnos Washingtonban nem olyan nagyszerű a metró közlekedés, mint New York-ban, de azért nem rossz, nagyon jól használható, ugyanúgy kártyás módszerrel működik, mint New York-ban, csakhogy!

Csakhogy a metrókártya nagyon rosszul van megcsinálva, ugyanis ha a mobilhoz közel helyezzük el, akkor azonnal letörlődik róla a kártyára feltöltött pénz. De tényleg azonnal. Úgyhogy aki Washingtonban metróval akar utazni, a lehető legmesszebb tegye a metró kártyáját a telefonjától.

Sajnos véletlenül sikerült tesztelnem, és néhány pillanat alatt megszabadultam 5 dollártól...