Szamárlétra

Egy nagyon jól összefoglalt írás az Alkotmánybíróság jogköréről.

Már rengeteg hír jelent meg az Alkotmánybíróság tervezett jogkörének megnyírbálásával kapcsolatosan, így a Magyar Helsinki Bizottság is kiadott egy sajtóközleményt, amely a következőket tartalmazza:

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépés jogszerű alap az Alkotmánybíróság jogkörének példátlan megcsorbításához. Egyetlen magyar kormány sem kapott arra felhatalmazást, hogy pillanatnyi politikai érdekei szerint a demokratikus jogállam egyik legfontosabb intézményének feladatát indokolatlanul korlátozza és döntését semmibe vegye.

1. Az indítvány szükségességét Lázár János azzal indokolta a nyilvánosság előtt, hogy a jó erkölcsbe ütköző módon felvett, hatalmas összegű végkielégítések visszaigénylése össztársadalmi igény, és ezt akadályozza meg az Alkotmány, illetve az Alkotmánybíróság a vonatkozó törvény egyhangú megsemmisítésével. Ez azonban egyszerűen nem igaz. A magyar jogrend ugyanis mindenféle alkotmánymódosítás nélkül több lehetőséget biztosít a jó erkölcsbe ütköző módon kifizetett, tíz vagy százmilliós végkielégítések, lelépési pénzek visszakövetelésére. A polgári törvénykönyv szerint a nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződés semmis, ami alapján a polgári bíróság előtt visszakövetelhetők a kifizetett összegek. A kormány számára ez a lehetőség adott. Abban az esetben, ha a kifizetésekre bűncselekménnyel összefüggésben került sor, a büntetőbíróság kötelessége a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon elkobzása. Egyes, nagy port felvert esetekben még az előző kormány idején indult büntetőeljárás az érintett személyekkel szemben, és ezekben az elkobzásra a bűnösség megállapítása esetén sor fog kerülni. Ha pedig a kormány szerint további eljárásokat szükséges indítani, tehet feljelentést – külön elszámoltatási biztos jelölt ki erre a feladatra.

Nem ez az első intézkedése a nagyobbik kormányzó pártnak, amikor meg kívánja kerülni a jogállamban egyedül elfogadható bírósági jogérvényesítést, és a bírói döntést jogszabállyal pótolja, vagyis saját igényét saját maga ítéli meg és hajtatja végre. A kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényt például azzal magyarázta, hogy a hatályos szabályok szerint szinte lehetetlen elbocsátani a köztisztviselőket, mivel rossz a bírósági gyakorlat. E gyakorlatot pedig a kormány úgy kerülte meg, hogy a saját döntéseit, az elbocsátásokat kivonta a bírósági kontroll alól. Mindenki más e hazában természetesen csak bírósági úton szerezhet igényt követelésének, a kormányzat azonban ezt a szabályt magára nézve nem ismeri el kötelezőnek.

2. Lázár János javaslatával világossá vált, hogy a FIDESZ nemcsak a rendes igazságszolgáltatást nem kívánja igénybe venni vélt vagy valós jogszerű igényeinek érvényesítésére, hanem az Alkotmánybíróságot sem látja szívesen, ha annak döntése nem szolgálja az érdekeit. Vagyis a nagyobbik kormányzó párt nem tartja magára nézve kötelezőnek a jogállam két alapintézményének, a független igazságszolgáltatásnak és az Alkotmánybíróságnak az autoritását. Saját ügyében maga hoz döntést minden jogállami kontroll nélkül.

3. Fontos látni azt is, hogy a javaslatnak milyen következményei lennének, vagyis mi történne, ha az Alkotmánybíróságnak nem lenne hatásköre a népszavazás alól kivett témákban született jogszabályok kontrolljára. Ebben az esetben például a mindenkori többség alkotmányos kontroll nélkül száz százalékos jövedelem és vagyonadóadóval sújthatja a mindenkori ellenzéki képviselőket, és azok hozzátartozóit hetedíziglen, vagy éppen kilencven százalékosra emelheti a személyi jövedelemadó egységes kulcsát. Néhány száz év tapasztalata nagyobb óvatosságra int annál, minthogy ilyen felhatalmazást adjunk bármely többségnek is. Alkotmányos kontroll nélkül a többség zsarnokságának megelőzése illúzió.

4. Végül az említett javaslat hatályba lépése esetén legalább két másik alkotmányos szabály is értelmét vesztené. Fölösleges a tulajdon szentségéről vagy arányos közteherviselésről beszélni, ha a mindenkori többség intézményes korlátok nélkül vethet ki adókat. S értelmetlenné válik a diszkrimináció-tilalom is ezen a területen, mert hatáskör hiányában az Alkotmánybíróság a diszkriminatív adókivetést sem vizsgálhatja felül.

Tévedett a traffipax, mert a kamion nem száguldhatott 140 km/órás tempóval. Ezért a 60 ezer forintos közigazgatási bírságról szóló határozatot hatályon kívül helyezte kedden a megyei bíróság, s 255 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a rendőrséget.

A gyorshajtás képeit még 2008. december 4-én rögzítette a rendőrség . készüléke az M 3-as autópályán a zalaegerszegi székhelyű Camion Group 2000 Bt. 25 tonna vassal megpakolt Mercedes Actros kamionjáról.

A Nyíregyháza felé a külső sávban robogó jármű a bírsághoz mellékelt egyik felvétel szerint 140 km/órás tempóval, míg a négy másodperccel később készült képen 75 km/óra sebességgel ment.

A cég fellebbezett a gyorshajtás miatt kiszabott 60 ezer forintos bírság ellen, ám ezt a rendőrség elutasította, így került az ügy a bíróságra.

A fuvarozó cég először azzal érvelt, hogy a kamionba beépített menetszabályozó berendezés miatt a jármű nem tudja a 90 km/órás sebességet túllépni. Az eljárásban meghallgatott Barabás György műszaki szakértő szerint azonban a kamion az adott lejtős útszakaszon üresbe tett váltóval, tehát a motorfék kikapcsolásával elérheti a 140 km/órát és erről 4 másodperc alatt lelassulhat 75 km/órára. A felperes fuvarozó cég álláspontja szerint azonban az eljárásban nem vizsgálták, hogy a felvételen jól látható módon az útszélét jelző oszlop is bekerült a mérőmezőbe, ami megzavarhatta a lézert és helytelen sebesség mérést eredményezhetett. Ennek vizsgálatára a szombathelyi igazságügyi és kutató intézet szakértőjét, Tangl Lászlót rendelte ki a bíróság.

Mint véleményében ő kiemelte, a Fama Laser műszer kezelési útmutatója kifejezetten felhívja rá a figyelmet, hogy méréskor ügyelni kell az optikai tisztaságra a készülék és a céljármű között. A bírságot megalapozó felvételen viszont jól látható az út szélét jelző oszlop, amely a lézer mérőmezejének 50 százalékát eltakarta. Mivel a járművet 244 méternél fogta be a műszer, a lézersugár abban a távolságban 70 centi átmérőjű, ezért az oszlop már zavart okozhatott és hibás eredményhez vezethetett.

Ennél több érvet is megfogalmazott Tangl László. A bírságot megalapozó fénykép csak két kockája volt annak a videofelvételnek, amely a szabályszegésről készült. A felvételeken látható adatok szerint a 140 km/órás tempóról 75-re 4 másodperc alatt lassult le a kamion és tett meg 183 métert. Ez azonban téves! Ha az időtartam és a tempó pontos, akkor a lassuláshoz 119,5 méterre volt szükség, ha a távolság helyes, akkor ehhez a lassuláshoz 6,1 másodpercre lett volna szükség. A teljes videofelvétel többi kockáján azonban látható olyan adat is, amely szerint 1,6 másodperc alatt lassult le a szerelvény 74 km/órára, 126 méter utat megtéve ez alatt, ami képtelenség.

Az adatok tehát nincsenek összhangban egymással, valamelyik hibás, ezért a járműszerelvény nem mozoghatott úgy, ahogy a mérőkészülék jelezte. A videofelvétel alapján egyértelmű, hogy a gyorshajtásról készült mérés téves. (A felvételsorozaton az is jól látható, hogy a kamion mögött haladó kisteherautó követési távolsága, mozgása nem változott meg, a járművek eleje nem süllyedt le, ami szintén cáfolja az intenzív fékezést.)

Mindezek alapján dr. Vértényiné dr. Futó Gabriella bíró a közigazgatási bírságról szóló határozatot hatályon kívül helyezte. A 255 ezer forint perköltség megfizetésére a rendőrséget kötelezte.

Forrás: Zalai Hírlap

Éppen most olvastam el a hvg.hu oldalon, hogy Lázár János Fideszes képviselő igencsak korlátozná az Alkotmánybíróság jogát. A cikk elolvasása után nem hittem a szememnek, hogy ilyen megtörténhet, hogy egy párt befolyásolja, gátolja, jogokat von el a független Alkotmánybíróságtól. A törvényjavaslat szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:

• a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;
• a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;
• az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása;
• a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése;
• az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri ütközés megszüntetése;
• az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;
• eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

A törvényjavaslat tartalmaz egy olyan rendelkezést is, amely azt mondja ki, hogy az Alkotmánybíróság részéről nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely országos népszavazással sem változtatható meg.

Most felteszem a kérdést, hogy a Parlament olyan jogszabályoknál, amelynek megváltoztatására népszavazással nincs lehetőség (költségvetés, költségvetés végrehajtása, központi adónemek, illetékek, stb. 28/C. § (5) bekezdés), alkothat alkotmányellenes törvényt? Mert a rendelkezés alapján igen, az Alkotmánybíróság részéről nincs helye felülvizsgálatnak. Oké, rendben van, van egy alkotmányossági bizottság, de az csak nem egy Alkotmánybíróság.

A kétharmad nem erre való...

[Update: 2010.10.26. 20:29]:

És akkor az új magyar alkotmány paródiája: http://twitpic.com/3131ff

Éppen most olvasom a Techline.hu oldalon, hogy vége van a jó világnak, ugyanis a YouTube-nak ki kell adnia a kommentelők adatait. Carla Franklin olyan kommenteket (mocskolódó) kapott a YouTube videómegosztó oldalon, amelyet nem nagyon viselt el, így beperelte a modell a Google-t.

A bíróság úgy látta, hogy a hölgynek igaza van, így a Google-t kötelezte, hogy tizenöt napon belül ki kell adnia három kommentelő adatait a fotómodellnek.

A techline híre az alábbiakban olvasahtó:

http://techline.hu/hirek/20101018_youtube_kommentelok_itelet.aspx

Angol nyelven pedig:

http://www.reelseo.com/judge-rules-youtube-cyberbully/