Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Jogtalan közigazgatási bírságok, lesből traffipaxozó rendőrök

Véleményem szerint a közigazgatási bírság rengeteg sebből vérzik. Amióta bevezették sok kritika érte, többen szót emeltek az alkotmányossága kérdése ügyében, de a közigazgatási bírság intézménye kiállta az alkotmányosság próbáját. Természetesen az Alkotmánybíróság néhány rendelkezésnél mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, amelyet javítottak is az illetékesek, így már lassan három éve alkalmazzák a hatóságok ezen intézményt. Hogy sikeresen-e, az már más kérdés. Ha a hatóságok teszik fel maguknak a kérdést, akkor valószínűsíthetem, hogy igen a válasz, hiszen több forrásból is lehetett már korábban olvasni, hogy milyen összegű pénzek folytak be eddig a közigazgatási bírságokból.

 

Ha nap mint nap autóba ülő állampolgárnak tesszük fel a kérdést, akkor már szerintem már más a helyzet, hiszen rengetegen ellenzik a bírságolás ezen formáját, módját. Véleményem szerint itt a módja szón van a hangsúly, hiszen azzal nincsen semmi baj, amikor a rendőrség egy általános iskola környékén méri a sebességet, teszem azt a 30 km/h-s sebességkorlátozó jelzőtábla hatálya alatt. Ezzel mindenki egyetért, senki se száguldozzon egy általános iskola, vagy éppen egy középiskola környékén, ahol igencsak magas a baleset bekövetkezésének kockázata. Azzal viszont már baj van, ha a hatóság egy-egy olyan helyen "bújik" el, ahol a sebességmérésnek semmi, de semmi értelme nincsen, például kint felejtett 20-30-40 km/h korlátozó jelzőtábla hatálya alatt. Semmilyen baleseti kockázat nincsen az adott helyen, de beállnak mérni sebességet, értelmetlenül. Így sajnos az állampolgárok részére nem azt a látszatot fogja kelteni a hatóság munkája, hogy "Na, helyes, nagyon jó helyen állnak ki sebességet mérni, így kell ezt, vigyáznak ránk", hanem éppenséggel az ellentettjét: "miért állnak itt, és itt? Pénzbeszedés". Természetesen most jöhet azonnal az ellenreakció, hogy a sebességhatárokat igenis be kell tartani. Igen be, én is ezen a véleményen vagyok, de a sebességhatárok meghatározásnál vegyük figyelembe az adott helyszínt, hogy milyen a baleseti kockázat, vagy éppen a kint felejtett jelzőtáblákat a közútkezelő azonnal szedje be, ha már nincsen szükség azokra.

 

Aki ilyen helyre küldi ki az alárendeltségébe tartozó emberét (vagy éppen a traffipaxos saját elhatározásából) sebességet mérni, az gondolkozzon el, hogy ő betartaná-e az adott körülmények között a sebességhatárokat. 95 százalékban biztos vagyok benne, hogy nem lenne a válasz. Vagy rendben van, álljanak ki ilyen helyre sebességet mérni, de akkor helyezzenek ki ilyen helyre egy jól látható, mobil jelzőtáblát, hogy "Radar control", vagy éppen "Sebességmérés", de ne bújjanak be egy autókereskedésbe sebességet mérni, azt a látszatot keltve, hogy a sebességmérő autó egy eladó kocsi, vagy éppen egy parkolóba.

 

A KRESZ januári változásával a jogalkotó megadta a sebességmérő járműveknek azt a privilégiumot, hogy akár tiltott helyen megállva mérjenek sebességet, a közúti forgalmat nem akadályozva.

 

Ezen nem túl rövid bevezető után megosztanám, hogy miért nem áll túl biztos lábakon a közigazgatási bírság. Két konkrét példát is tudok felhozni, hiszen apa és barátja közös vállalkozásában fordult elő, céges járművel. Az első esetben X vezette a járművet, és elméletileg egy 60 km/h-s sebességkorlátozó táblánál 93 km/h-val hajtott, amelyet a hatóság 45.000 forint közigazgatási bírsággal díjazott. Megtekintettük a rendőrségi honlapon a fényképet, amely a szabálysértés tényét rögzítette. Elsőre mindketten (édesapám és én) rávágtuk, hogy jogos, de másodjára nézve már nem volt az. Miért? Mert a tisztelt hatóság kettő fényképet közölt: az egyiken le volt fotózva a 60 km/h-s sebességkorlátozó jelzőtábla, a másik fotón pedig a céges jármű ( a fénykép fejlécében volt a sebesség, hogy 93 km/h-val közlekedik). Apával mindketten feltettük egymásnak a kérdést, hogy ez a két fotó semmit sem bizonyít, hiszen a jelzőtábla, az a folyamatos videofelvételen biztosan nem látható, hiszen az valahova máshova volt kihelyezve, nem oda, ahol a céges járművünk közlekedett (ha egyáltalán ki volt helyezve?!). A másik gond a GPS koordinátákkal volt és helyszínmegjelöléssel, hiszen a rendőrségi honlapon megadott koordináták és határozatban megjelölt helyszín valahogy nem esett egybe. Nem kellett több, apa elutazott a kérdéses helyszínre néhány nappal később, és azt tapasztalta, hogy a 60 km/h-s jelzőtábla sehol sem volt kihelyezve, természetesen fotókkal rögzítette. Írásban egy megkereséssel éltünk az adott helyszín szerint illetékes közútkezelőhöz, aki válaszlevelében tájékoztatott, hogy ők nem helyeztek ki sebességkorlátozó jelzőtáblát, valamint a kérdéses, a rendőrség által megadott helyszín az Eger lakott területén belül található, tehát a rendőrség által készített fotók/felvételek és a helyszín abszolút nem egyezett, hiszen a felvételen egyértelműen kivehető, hogy az lakott területen kívül készült. Ezen információkat és adatokat összegezve apával a következő fellebbezést írtuk meg a tisztelt hatóságnak:

 

"Tisztelt Főkapitány Úr! Cégünk, a …. KFT, mint a …. forgalmi rendszámú gépjármű üzembentartója a fenti hivatkozási számú ügyszámon, a részünkre megküldött határozatban foglaltakról értesülve az ügyet kivizsgáltuk, és a határozat ellen fellebbezéssel élünk.

 

A ….. forgalmi rendszámú gépkocsi használóját meghallgattuk, az üggyel kapcsolatosan a szakhatóságtól tájékoztatást kértünk, valamint igénybe vettük a Rendőrség nyilvános adatbázisában elérhető adatokat és az Útvonalterv.hu GPS útvonalterv szolgáltatását.

 

A kivizsgálás során megállapítottuk, hogy a gépjármű a kérdéses időpontban Füzesabony irányából Maklár-Eger irányába közlekedett. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítást nyert, hogy a határozatban megjelölt szabálysértést a jármű vezetője nem követte el, ezért fellebbezéssel élünk a fenti ügyszámú határozat ellen, megalapozottság hiánya miatt, ugyanis az abban foglaltak több pontatlanságot tartalmaznak, így nem alapozza meg a határozatban foglalt szabálysértés elkövetését.

 

Fellebbezésünket az alábbiakkal támasztjuk alá:

 

1. A szabálysértés helyszíneként határozatukban a 2501-es út, 350 méterét jelölték meg, kilométerszelvény nélkül. Az Önök által megjelölt helyszín pontos meghatározása alapján a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei igazgatóságát kerestük meg, aki a következőkről tájékoztatta cégünket: a 2501-es út, 350 métere Eger átkelési szakaszára, a Sas útra, lakott területen belüli útra esik. A https://kozigbirsag.police.hu nyilvánosan elérhető honlapon a gépjárműről készült fotóról egyértelműen látszik, hogy az nem lakott területen belül közlekedett.

 

2. A fenti honlapon megtalálható a gépjárművet rögzítő fotón a GPS koordináták alapján a gépjármű a fent megjelölt út végén lévő körforgalom után készült, miközben a jármű Maklár irányába közlekedett, a megjelölt helyszíntől körülbelül 10 km-re. A gépjárműről készült fotó helyszínén az adott útszakaszon, a …. forgalmi rendszámú gépjármű által használatba vett forgalmi sávra sebességkorlátozás nem volt érvényben, tehát az adott útszakaszon a járművünk részére a megengedett legnagyobb sebesség 90 km/h volt. A felvételen egyértelműen látható, hogy a gépkocsit vezető személy 93 km/h sebességgel közlekedik, a tűréshatáron belül.

 

3. Szintén a fenti honlapon található, a sebességkorlátozó táblát tartalmazó fotón a tábla helyét jelölő GPS koordináták szerint a tábla Maklár közigazgatási határában van elhelyezve a Füzesabony irányba haladó forgalmi sávban. A gépjármű ezzel az iránnyal ellentétes irányba haladt ás a táblától körülbelül 4 km távolságra volt. Ennek tisztázása érdekében a cégünk a helyszínt megtekintette, és a helyszínen fényképfelvételeket készített (melyeket jelen fellebbezésemhez mellékelten csatolok), amelyen egyértelműen látható, hogy a sebességkorlátozó tábla Maklár közigazgatási határában volt elhelyezve. A kép jobb oldalán látható transzformátor jól beazonosítja a helyszínt.

 

Összegezve a fentiekből és a becsatolt iratokból egyértelműen látszik, hogy a jármű, a tiltótábla és a határozatukban szereplő helyszín egymástól külön-külön, több kilométer távolságra van, így a bírságban közölt szabálysértést a jármű vezetője nem követte el, szabályosan, a KRESZ-ben foglaltaknak megfelelően közlekedett.

 

Továbbiakban a https://kozigbirsag.police.hu oldalon közzétett fotók, valamint az előzőekben kifejtettek miatt egyértelműen nem bizonyítják az elkövetett szabálysértés tényét, valamint vélelmezhető, hogy az Önök által készített folyamatfelvételen (traffipax videofelvétele) sem állapítható meg egyértelműen a szabálysértés elkövetése, a tényállás kellően nem tisztázott, ami nem alapozza meg a fenti határozat számon kiszabott közigazgatási bírságot.

 

A fentiek miatt kérjük az eljárás megszüntetését, és a kiszabott bírság visszavonását."

 

A fenti fellebbezést 5.000 forint illeték fejében elküldtük a hatóságnak, és néhány napon belül meg is érkezett a válaszlevél. Nekünk lett igazunk, és a hatóság visszavonta a közigazgatási bírságot, a 45.000 forintot. Most teszem fel a kérdést, hogy azon a napon, és a korábbi napokon is, mennyien közlekedtek azon az úton, és mennyi autóst mértek be ugyanilyen módon, és mennyi gépjárművezetőnek küldtek ki 45.000 forintos (vagy esetleg nagyobb) bírságot? Mennyien fizették ezt be? Nem éppen jogszerűen lettek ezek az autósok megbírságolva, vagyis inkább pontosabban fogalmaznék: az elkövetett szabálysértés nem kellően volt tisztázva, nem kellően van/volt bizonyítva. Kérem szépen, ha a hatóságnak meg van a technikája (mert meg van) az ilyen jellegű szabálysértések dokumentálására, akkor azzal minőségi munkát végezzenek, olyat, hogy azt ne lehessen kétségbe vonni, jogszerűen és szakszerűen (még ha nem is erkölcsösen) bírságolják meg az autósokat.

 

A másik sarkalatos pont a sebességmérés kapcsán az, hogy egy GKM rendelet szerint a nem fixen telepített pillanatnyi sebességmérő berendezéssel legalább 15 másodperc időtartamú felvételt kell rögzíteni. Vajon az eddig elkészített felvételek (sebességtúllépés esetén) mindegyikénél meg volt ez a 15 másodperces folyamatos felvétel? Legyünk jó szívűek, és vélelmezzük azt, hogy igen(?)…

 

Tehát ez a közigazgatási bírság nagyon szép, és nagyon jó, de sajnos a hatóság az eszközeit nem a legmegfelelőbben használja, és az autós részére nem éppen szakszerűen, valamint nem jogszerűen szabják ki a súlyos tízezer forintos közigazgatási bírságokat, akik bízva a hatóságba vetetett bizalmukkal be is fizetik. Természetesen ezen bejegyzésemmel nem az a célom, hogy a hatóság munkáját minősítsem, és nagyon-nagyon remélem, hogy nem általános az ilyen jellegű bírságolási gyakorlat, ezen eset kirívó példa volt. Legalábbis szeretném ezt hinni…

 

Véleményem szerint az ilyen esetekben nem mindig a hatóság lehet a felelős, hanem a jogalkotó is, hiszen a jogszabály megalkotása nem csak abból áll, hogy megalkotunk egy jogszabályt (szűk értelemben igen), hanem abból is, hogy a jogalkalmazók részére biztosítani kell a jogszerű és szakszerű intézkedés lehetőségét, követelményét. Ha kell, akkor módszertani útmutatóval, az alkalmazandó jogszabályok részletes magyarázatával, stb.

 

A jogalkotónak szerintem újra kellene gondolni a közigazgatási bírság intézményét, hiszen nem biztos, hogy az autósnak az a legnagyobb büntetés, hogy megbüntetik X ezer forintra, hanem az, ha elveszti a jogosítványát X időre (akár évekre is)….

0 Tovább

Hatalmasat tévedett a traffipax, a rendőrségnek kell fizetnie!

Tévedett a traffipax, mert a kamion nem száguldhatott 140 km/órás tempóval. Ezért a 60 ezer forintos közigazgatási bírságról szóló határozatot hatályon kívül helyezte kedden a megyei bíróság, s 255 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a rendőrséget.

 

A gyorshajtás képeit még 2008. december 4-én rögzítette a rendőrség . készüléke az M 3-as autópályán a zalaegerszegi székhelyű Camion Group 2000 Bt. 25 tonna vassal megpakolt Mercedes Actros kamionjáról.

 

A Nyíregyháza felé a külső sávban robogó jármű a bírsághoz mellékelt egyik felvétel szerint 140 km/órás tempóval, míg a négy másodperccel később készült képen 75 km/óra sebességgel ment.

 

A cég fellebbezett a gyorshajtás miatt kiszabott 60 ezer forintos bírság ellen, ám ezt a rendőrség elutasította, így került az ügy a bíróságra.

 

A fuvarozó cég először azzal érvelt, hogy a kamionba beépített menetszabályozó berendezés miatt a jármű nem tudja a 90 km/órás sebességet túllépni. Az eljárásban meghallgatott Barabás György műszaki szakértő szerint azonban a kamion az adott lejtős útszakaszon üresbe tett váltóval, tehát a motorfék kikapcsolásával elérheti a 140 km/órát és erről 4 másodperc alatt lelassulhat 75 km/órára. A felperes fuvarozó cég álláspontja szerint azonban az eljárásban nem vizsgálták, hogy a felvételen jól látható módon az útszélét jelző oszlop is bekerült a mérőmezőbe, ami megzavarhatta a lézert és helytelen sebesség mérést eredményezhetett. Ennek vizsgálatára a szombathelyi igazságügyi és kutató intézet szakértőjét, Tangl Lászlót rendelte ki a bíróság.

 

Mint véleményében ő kiemelte, a Fama Laser műszer kezelési útmutatója kifejezetten felhívja rá a figyelmet, hogy méréskor ügyelni kell az optikai tisztaságra a készülék és a céljármű között. A bírságot megalapozó felvételen viszont jól látható az út szélét jelző oszlop, amely a lézer mérőmezejének 50 százalékát eltakarta. Mivel a járművet 244 méternél fogta be a műszer, a lézersugár abban a távolságban 70 centi átmérőjű, ezért az oszlop már zavart okozhatott és hibás eredményhez vezethetett.

 

Ennél több érvet is megfogalmazott Tangl László. A bírságot megalapozó fénykép csak két kockája volt annak a videofelvételnek, amely a szabályszegésről készült. A felvételeken látható adatok szerint a 140 km/órás tempóról 75-re 4 másodperc alatt lassult le a kamion és tett meg 183 métert. Ez azonban téves! Ha az időtartam és a tempó pontos, akkor a lassuláshoz 119,5 méterre volt szükség, ha a távolság helyes, akkor ehhez a lassuláshoz 6,1 másodpercre lett volna szükség. A teljes videofelvétel többi kockáján azonban látható olyan adat is, amely szerint 1,6 másodperc alatt lassult le a szerelvény 74 km/órára, 126 méter utat megtéve ez alatt, ami képtelenség.

 

Az adatok tehát nincsenek összhangban egymással, valamelyik hibás, ezért a járműszerelvény nem mozoghatott úgy, ahogy a mérőkészülék jelezte. A videofelvétel alapján egyértelmű, hogy a gyorshajtásról készült mérés téves. (A felvételsorozaton az is jól látható, hogy a kamion mögött haladó kisteherautó követési távolsága, mozgása nem változott meg, a járművek eleje nem süllyedt le, ami szintén cáfolja az intenzív fékezést.)

 

Mindezek alapján dr. Vértényiné dr. Futó Gabriella bíró a közigazgatási bírságról szóló határozatot hatályon kívül helyezte. A 255 ezer forint perköltség megfizetésére a rendőrséget kötelezte.

 

Forrás: Zalai Hírlap

2 Tovább

Szamárlétra

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek