Szamárlétra

Sorra bukkannak elő a már meglévő kátyúk mellet újabbak, és újabbak, hol kisebb, hol tekintélyes méretűek. Ezeknek a kátyúknak a megjelenése az utakon rendkívül nagy balesetveszéllyel jár, valamint a járművek futóműveinek rongálódására is számítani lehet, ami egyes típusoknál több tízezer forint lehet. Természetesen a közútkezelők a lehetőségeikhez mérten (?) próbálják ezeket az úthibákat megszüntetni. Ha megszüntetni nem tudják azonnal, illetve nem kell azonnal elhárítani, akkor csak kihelyeznek egy figyelmeztető jelzőtáblát, valamint egy sebességkorlátoz táblát is. Igen, jól olvasható, azért írtam azt, hogy nem kell azonnal elhárítani, ugyanis az 5/2004. GKM rendelet leírja, hogy a helyi közutak útburkolat javítását mikor javasolják. Erre nem szeretnék kitérni, aki kíváncsi rá, az nyugodtan olvassa el, lehet találni érdekességet az említett jogszabály 5.3 pontja alatt. A bejegyzésem célja nem ennek vázolása, hanem inkább az, hogy mi ilyenkor a teendő.

Remélhetőleg a kátyúba hajtás következtében nem történik személyi sérülés (pl.: kátyúba hajtás után jármű feletti uralom elvesztése), akkor amennyiben lehetőség, és mód van rá, szerezni kell tanút, aki ott volt, és látta, hogy belehajtottunk a kátyúba. Természetesen azt is ellenőrizzük, hogy az adott útszakaszon volt -e úthibákra figyelmeztető tábla. Amennyiben volt, azzal együtt biztos volt sebességkorlátozó tábla is, így ebben az esetben a közútkezelő kidobta a nyakából a felelősséget, nem indokolom, hogy miért. Ha nem volt figyelmeztető tábla, akkor a helyszínre hívjunk rendőrt. A rendőr készíteni fog egy négy oldalas jelentést, valamint lefényképezi az úthibát, és a megrongálódott gépkocsit is. A rendőrtől meg tudjuk kérdezni, hogy pontosan hol van az a bizonyos kátyú (út száma, kilométerszelvény, és méter). Ezen jelentésből példányt nem kapunk a helyszínen, hanem azt majd egy megkeresés formájában tudjuk kikérni az illetékes rendőrkapitányságtól. Egyébként nem árt, ha mi is készítünk néhány képet a biztonság kedvéért. Ha ez megtörtént, akkor tudjuk meg, hogy az adott útszakasz kinek a kezelésében van, vagyis melyik közútkezelő illetékességbe tartozik az út kezelése. Ezt az esetek többségében az intézkedő rendőr meg fogja tudni mondani.

Ha ez megtörtént, akkor a kátyúkárt az illetékes kezelőnél kell bejelenteni, a Magyar Közút kht. oldalán, a kapcsolat menüpont alatt található elérhetőségek egyikén. Kárigényt csak a gépjármű tulajdonosa, vagy az általa meghatalmazott személy jelenthet be. A Magyar Közút kht. honlapján található egy kárbejelentő lap, melyet a személyes bejelentéskor, vagy előzetesen kell kitölteni, és elküldeni a kárbejelentéssel együtt. Csatolni kell (célszerű) továbbá a kár összegét, bekövetkeztét igazoló dokumentumot (pl.: fénykép, tanú nyilatkozat, a kikért rendőrségi jelentés, javítási számlát, stb.).

Sajnos ezzel még nincsen vége, hiszen a bizonyítási teher azt sújtja, aki a kárt bejelentette, tehát a károsultnak kell igazolni, hogy a kára az ott, és úgy következett be, ahogyan ő azt bejelentette. Nagyon ajánlott a helyszín pontos megadása, időpontja, mi, és hogyan történt.

Ezután a közútkezelő munkatársai nyilvántartásba veszik a káreseményt, majd amennyiben hiányosságot tapasztalnak, úgy hiánypótlásra hívják fel a károsult figyelmét, majd a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kivizsgálják a kárigényt. A közútkezelő munkatársai azonnal felveszik a kapcsolatot a biztosítási partnerünkkel (akinél meg van kötve a kötelező felelősségbiztosítás), hogy a kárszakértő egyeztessen telefonon a kárbejelentővel a kárfelvétel részleteiről.

Ha már eddig eljutottunk, akkor már lehet látni a fényt az alagút végén, de még nem olyan tisztán. Ha a fentebb leírtak megtörténtek, akkor a közútkezelő kivizsgálja az ügyet, és dönt a kárigény elismeréséről, vagy elutasításáról. Amennyiben a közútkezelő a felelősségét elismeri, az elismerő nyilatkozatot felterjesztik a biztosítóhoz, aki egy újabb, a saját vizsgálatát követően hoz döntést az ügyben. Amennyiben elutasította a közútkezelő a kárigényünket, úgy polgári peres úton tudunk jogorvoslattal élni.

közútkezelő elérhetősége: http://internet.kozut.hu/telefonkonyv/Lapok/default.aspx

Egy közúti közlekedési baleset senkinek sem hiányzik, az senkinek sem jó. De ha már megtörtént a baj, akkor mit kell tenni, hívni kell rendőrt a helyszínre?

A kérdésre a választ két részre szeretném bontani, hiszen el kell különítenünk egymástól az anyagi káros közlekedési balesetet, és a személyi sérüléses balesetet. Az elsőnél, mint a neve is takarja, “csak” anyagi kár keletkezik, a másodiknál a balesetben részt vevő személy valamelyike, esetleg minden résztvevője személyi sérülést szenved (8 napon belül gyógyuló, 8 napon túl gyógyuló).

Kezdeném a személyi sérüléses közlekedési balesetnél. Ebben az esetben, amikor a balesetben valaki megsérül köteles rendőrt hívni a helyszínre, hiszen azt a KRESZ (1/1975. KPM-BM együttes rendelet) 58. § (2) bekezdése is előírja. Tehát ez nem lehetőség, hanem kötelesség. Többször elő szokott fordulni az életben, hogy egy-egy kisebb közlekedési balesetnél a résztvevők rendőr kihívása nélkül megegyeznek, holott valamelyikőjük megsérült. Ez lehetséges, hogy jó megoldásnak tűnik, hogy a hatóság tudomására hozása nélkül az okozó eltusolja az ügyet. Sajnos ez némi (elég sok) kockázatot rejt magában. Hiszen ha nem látható külsérelmi nyom, attól még belső sérülés lehet (belső vérzés, koponyasérülés, stb.). Amennyiben ilyen baleset részese valaki, az mindenképpen hívjon rendőrt a helyszínre, ugyanis a helyszíni nyomok még rögzíthetőek, a felek még tisztán emlékeznek mindenre.

Anyagi káros közlekedési balesetnél nem kell minden esetben rendőrt hívni a helyszínre. Csak akkor kell, ha a felek valamelyike a felelősségét vitatja. Ha az okozó egyértelműen elismeri a felelősségét, akkor egy európai kárbejelentő lapot kell kitölteni. Természetesen azért nem árt elsőnek leellenőrizni, hogy mindenki rendelkezik -e kötelező felelősség biztosítással (ha valaki nem rendelkezik, akkor rendőrt kell hívni.). Az okozó fél az A résznél, a vétlen (részes) pedig a B résznél töltse ki nyomtatványt. Nagyon fontos, hogy pontosan legyen kitöltve ez a bejelentő lap, hiszen a későbbi kellemetlenségeket, félreértéseket elkerülhetjük. A kárbejelentő lap legalján van egy megjegyzés rovat, ahova az okozónak be kell írnia saját kezűleg, hogy “a baleset okozásáért a felelősségemet elismerem”, majd alá kell írni. Amennyiben mindkét fél aláírta, utoljára ellenőrizzük le az adatok helyességét, majd az eredeti példány a vétlennél marad, a másolat pedig az okozónál. Ezzel a bejelentő lappal lehet menni a biztosítóhoz.

Ha valamelyik fél vitatja a felelősségét, akkor rendőrt kell kihívni a helyszínre. Ebben az esetben a helyszínre érkező rendőr meghallgatja a résztvevőket, megnézi a hátramaradt nyomokat, majd a járműveken keletkezett rongálódásokat, majd a felek részére elmondja a tényállást. A rendőrnek ilyen esetben kötelessége a szabálysértési törvény szerint szemlét végrehajtani. Az életben van arra példa, hogy mikor a rendőr felvázolja a felek részére a következményeket, akkor már az okozó a felelősségét elismeri. Ebben az esetben ugyanazt kell csinálni, mint ahogy az előbb leírtam: európai kárbejelentő, stb. Ebben az esetben rendőri intézkedés nem történt, hiszen a rendőr nem intézkedett, csak felvilágosítást adott.

Hol lehet ilyen kárbejelentő lapot kérni?

Bármelyik biztosító társaságtól lehet kérni ingyenesen. Célszerű a járműben néhány darabot tartani.