Mi a legfőbb különbség a két eljárás között? Természetesen számos különbség van, de talán a legfontosabb az az, hogy a közigazgatási bírságnál az elkövető személyének kérdése nem lényeges, ugyanis a közigazgatási bírságnál a felelősség objektív.

 

Amióta bevezetésre került a közigazgatási bírság, azóta sokan keverik e két fogalmat, amelyet a jogalkotó azzal is tetézett, hogy a közigazgatási bírság hatályba lépését követően több szabály megsértése is az objektív felelősség hatálya alá esik.

 

A közigazgatási bírságra, vagyis az objektív felelősség eljárási szabályaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) az irányadó, vagyis ezen eljárási szabályok alapján kell lefolytatni az eljárást. Az eljárási szabályok mellé kapcsolódnak még egyéb jogszabályok, amelyek a közigazgatási bírsággal foglalkoznak, úgy mint az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, valamint a 410/2007. Kormányrendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről. A szabálysértési eljárással pedig az 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről, valamint a 218/1999. Kormányrendelet az egyes szabálysértésekről, és néhány szabálysértés esetében a helyi önkormányzati rendelet is foglalkozik (foglalkozhat).

 

Mi a legfőbb különbség a két eljárás között? Természetesen számos különbség van, de talán a legfontosabb az az, hogy a közigazgatási bírságnál az elkövető személyének kérdése nem lényeges, ugyanis a közigazgatási bírságnál a felelősség objektív. Az objektív felelősség alóli mentesülést az 1988. évi I. törvény 21/A. §-a tartalmazza, amely szerint “Az üzemben tartó mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű – a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően – kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását. Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy – azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt.” Tehát ha valaki arra hivatkozik a közigazgatási eljárás során, hogy a járművet nem ő vezette, akkor csak a fenti feltételek teljesülése esetén mentesül a bírság megfiztése alól. Ha nem, akkor pedig ki kell fizetnie a bírságot az üzembentartónak/tulajdonosnak.

 

A szabálysértési eljárás teljesen más. Itt ugyanis jelentősége van az elkövető kilétének, hogy ki ellene folyik az eljárás, vagyis pontosabban az eljárás alá vont személynek, ugyanis eljárás alá vont személy az, akivel szemben a szabálysértési eljárás folyik. De miért fontos ez? Vegyünk egy konkrét példát: tegyük fel, hogy valaki (vagy annak hozzátartozója) a gépkocsijával úgy áll meg az úttest szélén, hogy a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad (KRESZ 40. § (5) bekezdés b) pont). Egy arra járó közterület felügyelő feljelenti az ilyen módon várakozó járművet (rendszám alapján), amely feljelentésben foglaltatik helyszín, a gépkocsi rendszáma, fényképek, amely feljelentést megküld a rendőrségre további eljárás (szabálysértési) lefolytatása végett. A rendőrség mit fog tenni? Kiküld a gépkocsi rendszáma alapján a tulajdonosnak, hogy az adott autóval szabálytalanul várakoztak, amely alapján szabálysértési eljárást kívánnak kezdeményezni a gépkocsit vezető ellen, és nyilatkozzon, hogy ki vezette a járművet. A kiküldött nyilatkozatban rengeteg jogszabályi figyelmeztetés olvasható – amelyek a szabálysértési törvényre hivatkozik -, de egy közülük nagyon-nagyon fontos lehet: önmagára, vagy hozzátartozójára senki sem köteles terhelő vallomást tenni. A rendőrség által kiküldött nyilatkozaton nyilatkozni kell, hogy ki vezette a járművet, amelyhez elegendő annyit írni (vegyük a példabeli esetet), hogy “az említett időpontban, és helyen tartózkodó gépkocsimat hozzátartozó vezette, akire nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni, jelen nyilatkozatommal eleget tettem az adatszolgáltatási kötelezettségemnek”. Mit fog ekkor tenni a szabálysértési hatóság? Természetesen megszünteti az eljárást, mert nincsen olyan személy, akit eljárás alá lehetne vonni, a szabálysértő által elkövetett cselekmény pedig nem tartozik a közigazgatási bírság (objektív felelősség) hatálya alá.

 

Tehát mi a fentiekből a tanulság? Ha levelet kapunk a hatóságtól, azt mindig nagyon figyelmesen olvassuk el, ugyanis nem mindegy, hogy a Ket.-re hivatkozik, avagy a szabálysértési törvényre…